...egy kígyó a gyomrába siklott, mikor a patakból vizet szürcsölt. Az orvos nem magyaráz és nem értelmez, csak visszaküldi a patakhoz, hogy ismét igyon belőle, akkor megszabadul a bajától. Ott megint jön a kígyó, megint lenyeli, és mindig újra. De akkor a beteg meglátja, hogy amit kígyónak gondolt, csak a hajába tűzött madártoll tükörképe.
Feladata elsősorban a gyártás megszervezése, az ezzel kapcsolatos adminisztráció, illetve néhány kötet tördelése lesz.
Január másodikán éjfélkor nem valami jó állapotban érkezett meg Szegedre, köhögve vánszorgott az üres sugárúton a Vitéz utcáig. Másnap kezdődött a tanítás. Influenzás volt, igyekezett helytállni az osztálytermekben betegen is, de a Kass vigadóban, a szombat esti tanári mulatságon szégyenszemre belesült a taknyos orrával a bosztonba. - így indul 1907 tavasza.
A Saul fia sikerének farvizén sorra jelentek meg a jobb-rosszabb könyvek, s mostanáig kellett várni a legfontosabbra: komoly kiadásban megjelent Dr. Nyiszli Miklós könyve, amely első kézből tájékoztat a pokolról.
A kedvezőtlen modernizációs kísérőjelenségek közül Darvasi a társadalmi átrétegződést, az elszegényedés és meggazdagodás kettősségét, az országon belüli és országok közötti migrációt érzékelteti a könyvben, mégpedig a címszereplő vándor könyvárus, a Taligás tapasztalataiként, megfigyeléseiként. - Domján Edit írása.
A regény tudatosítja egy torz társadalomszerkezet következményeit is, azt, hogy a polgárság gyengesége, majd felszámolása történelmi zsákutcákba szorította s szorítja újra és újra a magyarságot – írja Domján Edit.
Az is elég borzasztó, hogy régen voltak, akik komolyan vették a címben szereplő antiszemita vádat. Az meg rettenetes, hogy ma is van vevő az ilyesmire. Závada Pál regényt írt a kunmadarasi pogromból.
Darvasi László regénye nem véletlenül szerepelt az Ünnepi Könyvhét leginkább várt regényei között: a Taligás több mint egy sztori-telepi szökevény.
Tudom én, hogy a henteslegények borjúszeletekkel maszturbálnak… csak rajta! Ezzel ugyan nem akasztanak meg gondolatmenetem kifejtésében! – írja az informatikus a tacskóról és pudliról szóló állatmesében.
A kortárs világirodalom egyik legizgalmasabb és legeredetibb vállalkozása a norvég író, Karl Ove Knausgard hatkötetes regényfolyama, a Harcom. Piaci siker: hazájában közel félmillió példányt adtak el belőle, és világtrend: huszonkét nyelvre fordították le eddig. Megjelenése mindenhol beszédtéma és szenzáció lett. A Halál ennek a különleges önéletrajzi sorozatnak az első könyve.
Képzeletben sötét, füstös csepeli késdobálókban, eldugott hazai falvak kocsmáiban, borgőzös fővárosi ivókban megforduló figurákkal ültem le egy asztalhoz a regény olvasása közben, jól lehet, a Jákob botja az 1890-es évek San Franciscójában játszódik.
A könyv első részének fenti igen vázlatos kivonatolása egyértelműen jelzi: tulajdonképpen szentimentális a regény első feléből kihüvelyezhető történet. Hogy mégsem véljük annak magát a művet, az annak köszönhető, hogy Bartis Attila egy nagyon jól megkonstruált narrációs technikával ellenpontozza története elégikumát - írja Domján Edit Bartis Attila A vége című regényéről.