A felfedező felfedezése
Számos ostobácska, a sci-fit nevetségessé tevő, áltudományos marhaságot fedezhetünk fel A felfedezőben.
Számos ostobácska, a sci-fit nevetségessé tevő, áltudományos marhaságot fedezhetünk fel A felfedezőben.
A nácik is imádtak értékes műkincset bespájzolni.
A Közellenség a Magyar Színházban úgy aktualizál, hogy nem aktualizál.
Majdnem minden a szocialista mindennapokról, de már szinte elfeledtük.
Mire jutunk egy vacsora alatt, ha a gyerekeink homeless nőt öltek?
Szeretem azt is, hogy lezáratlan a regény, bár ez nem meglepő egy trilógia második része esetében.
Borbély Szilárd regénye minimum az év könyve, ha nem az évtizedé.
"Élvezd a csekély békét, amíg tudod! Utolért az idő, Lanore. A küszöbön áll az évszázadok óta várt megtorlás." (Kritika Alma Katsu Megtorlás című könyvéről)
Pintér Béla lejjebb megy néhány „regiszterrel”, és a hétköznapi, az átlagember még „megtűrt” szabadidős tevékenységére, egy kerületi (mátyásföldi Ikarus, talán) kultúrház néptánc-táncház csoportjára fókuszál, és e zárt közösség belső viszonyainak megoldhatatlan, tragédiába torkolló feszültségeit mutatja meg. (A Pintér Béla Társulat Titkaink című előadásáról írt Rőhrig Eszter) Fotó: Puskel Zsolt