Vetítéssel kísért előadás Korniss Dezső (1908–1984) festőművész születésének 110. évfordulója alkalmából Korniss Dezső a XX. századi magyar képzőművészet egyik legmeghatározóbb mestere. A népművészet és a mediterrán-humanista tradíció értékei által közvetített hagyományt és azoknak az avantgárd formanyelvvel megfogalmazott modern jelentéseit kutatta. A nemzetközi áramlatokkal is formai és eszmei rokonságot tartó művészetével vált az 1960-as években a…
A tárlat augusztus végéig látható.
Június 18-ig látogatható a Szentendrei Képtárban Korniss Dezső (1908–1984) Tücsöktánc a lét határán című kiállítása. A válogatás középpontjában az 1948-ban festett Tücsöklakodalom című festmény áll, de a tizenkét darabból álló Tücsöktánc nevű sorozat tíz kis méretű képe is megtalálható a tárlaton. A kiállítás kurátorával, Bodonyi Emőkével beszélgettünk. Interjú.
A Tücsöklakodalom című kép szerepel a tárlat középpontjában, ehhez kapcsolódóan került be a kiállításba több, kiemelkedő hazai gyűjteményből kölcsönzött műalkotás is.
Szentendre – sokak számára – a művészetek városa. Gulyás Gábort, a Ferenczy Múzeum igazgatóját nem csak a jelenlegi helyzetről, de a tervekről is faggattuk.
Korniss Dezső alkotása a tárlat legmagasabb biztosítási értékű, mintegy 100 millió forintra becsült darabja, a művész második szentendrei korszakának főműve.
1940-ben bukkant fel először festményein a bábumotívum, a sorsnak kiszolgáltatott ember metaforájaként: a későbbiekben állandó szereplői lettek az amorf bábuk, az álomszerű gnómok és a groteszk, álarcos angyalok.