
A legfrissebb eredmények: Valami megfiatalította a Pluto felszínét
Azok várakozása igazolódott be, akik érdekes, változatos objektumra számítottak, azonban a Pluto fiatalos és aktív megjelenése még közülük is sokakat meglepett.

Azok várakozása igazolódott be, akik érdekes, változatos objektumra számítottak, azonban a Pluto fiatalos és aktív megjelenése még közülük is sokakat meglepett.

Az égitest 385 nap alatt tesz egy teljes kört szülőcsillaga körül, amelytől 5 százalékkal nagyobb távolság választja el, mint a Földet a Naptól.

Másfélmillió kilométeres távolságból készített káprázatos felvételeket a Földről az űridőjárást és a naptevékenységet vizsgáló amerikai DSCOVR (Deep Space Climate Observatory) űrszonda.

Számításaik szerint körülbelül hétmilliárd évvel ezelőtt kerültek a galaxisok a halmaz fogságába és gyakorlatilag azonnal megszűnt bennük a csillagtermelés.

Országok jelenleg nem bányászhatnak az űrben, az űrjog földön kívüli részére vonatkozó rendelkezései azonban nem definiálják, milyen szabályok vonatkoznak az ott végzett kereskedelmi tevékenységre

A kozmológiai elv szerint a világegyetem nagy skálán homogén és izotróp, azaz nincs benne kitüntetett irány és hely. Napjainkban azonban több olyan alakzatot is felfedeztek, amelyek lényegesen meghaladják a kozmológiai elvvel még összeegyeztethető méretet.

A jelenségre eddig nem volt magyarázat, mivel a csillagok önmaguk nem voltak képesek előállítani ezeket a fémeket.

A gömbhalmaz a Nap tömegénél 50 milliószor nagyobb tömegű gázokat tartalmaz, a struktúra belsejében a nyomás tízezerszer múlja felül az átlagos csillagközi értékeket.

Országszerte 25 településen rendeznek programokat a Magyar Csillagászat Napja alkalmából. A Hubble űrtávcső felbocsátásának 25. évfordulóját is most ünnepli az emberiség.

Szombat este, mielőtt a felhők elérték volna a Mátrát, egy a Holdnál is közelebb haladó, szoba méretű kisbolygót észleltek a Piszkés-tetőn dolgozó csillagászok.

Ma este teljes holdfogyatkozás lesz, amely sajnos Magyarországról nem lesz látható. Viszont már nem kell sokat várni, hogy ismét láthassunk teljes holdfogyatkozást 4 év szünet után.

A sarki fény úgy keletkezik, hogy részecskék ütköznek a légkör atomjaival, ionizálják és gerjesztik az atomokat, a gerjesztett atomok pedig fénykisugárzással térnek vissza alapállapotukba.