Pár nappal ezelőtt ezen az oldalon jelent meg a hír, hogy a fényelhajlás szögéből számították ki a 2051 B törpecsillag tömegét. És, hogy ez az Einsteini általános relativitás elmélet újabb bizonyítéka. Ennek aspektusait vizsgálja Kiss Zoltán J. független kvantumenergia-kutató.
A galaxisunkban keletkezett minden csillagnak – ideértve a Napot is – legalább 97 százaléka fehér törpeként végzi, vagy már az. Jövőnkről és múltukról is mesélnek.
A tudósok abban reménykednek, hogy rövidesen megtudjuk, hogy tartja fenn magát ez a Nagy Vörös Folt nevű szupervihar.
A világon eddig mindössze 30 olyan meteoritot találtak, amelynek pontos útját a világűrből a Földre a műszerek regisztrálták.
Kisméretű aszteroidák minden héten többször elhaladnak ilyen távolságban a Föld mellett, de ez a távolság a legkisebb bármely ilyen méretű vagy nagyobb ismert aszteroida esetében az öt kilométer méretű Tautatis kisbolygó óta.
Az egyik lehetőség a bolygó értelmezésére, hogy vízi világ található rajta, amit forró vízgőz ölel körbe.
A világ minden tájáról érkezett, mintegy 1500 pályázatból kiválasztott nyertesek 15 ezer euróval (4,6 millió forinttal) járó díjat vehettek át.
A kozmikus kannibalizmus a Tejútrendszerben is általánossá válik, amikor körülbelül ötmilliárd év múlva galaxisunk végül összeolvad a szomszédos Androméda galaxissal.
A rendszerben a Földhöz hasonló, szinte biztosan kőzetből álló bolygók keringenek olyan közelségben a halványan pislogó csillag körül, hogy felszínükön akár folyékony víz is lehet.
Ráadásul ez a pulzár a valaha észlelt legtávolabbi ilyen jelenség, fénye ötvenmillió évet utazott, mire az XMM-Newton röntgencsillagászati műhold érzékelte.
A több mint 1600 csillagon végzett csaknem 61 ezer önálló mérés adatait elemezve szinte bizonyos, hogy találnak még eddig fel nem ismert, Naprendszeren kívüli bolygókat.
A Föld mágneses pajzsa egy időre kinyílt a plazmafelhő hatására, a nyílás pedig lehetővé tette, hogy a kisebb energiájú kozmikus sugárrészecskék a légkörbe jussanak.
Japán kutatóintézetek és egy nemzetközi kutatócsoport a Hold körül keringő Kaguja japán űrszonda adatainak elemzésével bukkant rá a bizonyítékokra.
Tudjuk, hogy egy nagy galaxis létrejöttéhez az univerzumnak sok kisebb galaxist kell összehoznia. Első alkalommal találtunk példát ennek a folyamatnak az első lépésére: törpegalaxisok egész populációjára, amelyek összekapcsolódnak egy közös környezetben – meséli a tudós.
A most vizsgált nyolc cirkonminta némelyikét egy korábbi UCLA-kutatás is használta, azonban az akkori vizsgálati módszereknél most pontosabb technológiát alkalmaztak.
