Ezek a gyerekkönyvek utaznak Torontóba
A Torontói Nemzeti Könyvtár 3 évtizede gyűjti azokat a gyerekkönyveket, amelyek olyan gyerekekhez vagy gyerekekről szólnak, akik valamilyen fogyatékkal élnek.
A Torontói Nemzeti Könyvtár 3 évtizede gyűjti azokat a gyerekkönyveket, amelyek olyan gyerekekhez vagy gyerekekről szólnak, akik valamilyen fogyatékkal élnek.
Még hosszú hónapokkal ezelőtt Szabó Imola Julianna bement a BOOKR Kids, a digitális mesekönyvek szerkesztőségébe, és azt mondta: épp tervezek egy papíralapú könyvet, könyvtestet, a címe: Akik gyerekek maradnak. Érdekelne benneteket?
Gyerekként én is magányos és félénk voltam. Magányos, félénk és nagyon jó gyerek. Szemlélődő, olyan, akiben időnként még az a kérdés is fölmerült, az élet értelme mi. - Bódi Kati grafikussal beszélgettünk.
Apámnak alkoholproblémái voltak. Húsz év után váltak el, összeállt egy nővel, született egy gyermekük, akiről én nem is tudtam. A baba három hónapos volt, akkor apáméktól elvették, állami gondoskodásba került, ott nevelkedett egészen addig, amíg huszonhárom évesen tudomásomra nem jutott, hogy van egy féltestvérem.
Van egy költő, Papp-Für János, aki már négy éve, hogy az országot járja, és azoknak tart zenés irodalomórákat, akiknek nem szokás: tanulásban akadályozottaknak, értelmükben enyhén, középsúlyosan vagy súlyosan akadályozott diákoknak. Miért csinál ilyet egy költő? És miért lett szakképzett ápoló? Tizenkilenc évesen miért fogadott örökbe egy négyéves kisfiút, s ápolóból miért lett gitárművész? - Scipiades…
Nem tudok róla, hogy a magyar irodalomban valaha is született volna ehhez fogható könyv: irodalmi mű értelmi fogyatékos gyerekeknek. Az egészet Papp-Für János találta ki, aki rendhagyó, zenés irodalomóráival már évek óta járja az országot - mondja Mészöly Ágnes.