
Magyarok is építették a 66 millió eurós, 18 ezer éves ősemberlakás másolatát
Az új másolat a teljes Lascaux-barlangot rekonstruálta, 30 munkás négy éven át dolgozott rajta. Az elkészült munka 66 millió euróba került.

Az új másolat a teljes Lascaux-barlangot rekonstruálta, 30 munkás négy éven át dolgozott rajta. Az elkészült munka 66 millió euróba került.

Az aranykenyér ehetetlen, dísz csupán, benne a kivagyiság. A kenyér kisplasztika fekete, üvegfedelű koporsóban installációvá vált. Nem férünk hozzá, se megenni, se belőle aranyat kinyerni nem tudunk. Művé vált. - Deák Csillag és Kölüs Lajos írása FORGÁCS Péter és LÁSZLÓ-KISS Dezső Magyarázat nélkül című kiállításáról.

Méretei alapján várandós nő, vagy becsben tartott áldozati állat viselhette.

Hét, 5-6. századi, gepidákhoz köthető sír is előkerült. Egy kivételével mindegyiket kirabolták már nem sokkal a temetést követően, mindez abból is látszott, hogy a csontvázakat megbolygatták.

Először a korsó készülhetett el, ezt követően adták hozzá a behajlított lábbal, fejét egyik tenyerébe támasztva ülő ember szobrát. Az ásatás vezetője szerint a kancsó a szoborral együtt egészen rendkívüli leletnek számít.

Magyarországon gyakorlatilag ez az egyetlen olyan hely, ahol a régészek ilyen sűrűségben ismerhettek meg csontvázas temetőket a légi régészet módszereivel.

A szakemberek szerint a piramisokat különböző okok miatt építették egymásba, például szerkezetének állagromlása, esetleg a társadalomban új vezető megjelenése miatt.

A helyi műtárgypiacon néha felbukkannak ősi kéziratok, amelyekről feltételezik, hogy fosztogatók találtak rájuk a holt-tengeri barlangokban.

Már az első 'ismerkedő' expedíció során előkerült leletek is azt igazolják, hogy a Kaukázus északi előtere és a Kubán-vidék a magyar őstörténet kutatás fontos területe lehet - írja M. Lezsák Gabriella.

A nyomozók tudomására jutott, hogy a rablók különleges kincset találtak, és egy ügynök révén követni kezdték a papiruszdarabka útját, majd amikor a tolvajok megpróbálták eladni egy izraeli régiségkereskedőnek, lecsaptak és megszerezték a műkincset.

A feltáráson egy meglepően összetett szerkezetű és fejlett, 13. század végi épület került elő, amit a kunok építhettek.

A piramisnak eddig három kamrája volt ismert.

A kereszténység és az egyre erősödő iszlám közötti párbeszéd soha nem volt egyszerű, s a mai napig a legtisztább gesztusok is félreértésekre adhatnak okot…

A baltát 2900 méteres tengerszint feletti magasságban találták meg a Ziller-völgyi Alpokban, a Pfitscherjoch nevű hágónál.

A Szegeden a Szentháromság utca nem nyilvántartott régészeti lelőhely, így a szakemberek nem számítottak arra, hogy onnan leletek kerülhetnek elő.

Új ösztöndíjakat írtak ki Olaszországba, Mexikóba és Németországba, mellette található egy nemzetközi előadó-művészeti ösztöndíj is, négy országból keresnek partnereket kulturális projektekhez, és 16 más pályázat is szerepel a legújabbak között.

Ehmann Gábor bejelentésének köszönhetően a Magyar Nemzeti Múzeum felbecsülhetetlen értékű hun kori leletegyüttessel gyarapodott. Az összesen 125 tételből álló tárgycsoport több szempontból is kivételes jelentőséggel bír a korszak leletanyagában.

A Kecskeméti Katona József Múzeum szakembere elmondta, a Duna árterében lévő lelőhelyen a hatvanas években az úgynevezett Kisapostag-kultúra három urnasírját tárták fel és dokumentálták.

A Journal of Anthropological Archaeology című folyóiratban közölt tanulmány készítői rámutattak, hogy miért nem sikerült átvészelniük a neandervölgyiek a jégkorszakot.

A Szent Péter térre vezető sugárutat ismét lezárták a forgalom előtt, és az út közepén ismét az olasz csendőrség két páncélautója áll keresztben esetleges terrortámadás feltartóztatására.

A legújabb vizsgálatok bebizonyították, hogy az egyéni különbségek ugyan nagyok, de a Kárpát-medencei népesség alapvető bázisát olyan típusegyüttes adja, amelynek képviselői generációk óta együtt éltek.

A szakemberek szerint a felfedezés újraélesztheti a vitát a legendás Artúr királyról, aki a középkori történetek szerint Tintagelben foganhatott.

Eredeti berendezéseivel együtt látható a pompeji ásatásokon az ókori város egyik hajdani kelmetisztító és gyapjúkészítő műhelye, Stephanus ványolója, amely a világ egyik legjobb állapotban fennmaradt ókori üzlethelyisége.

Az ásatást vezető kanadai régészprofesszor már doktori disszertációját is a Békés környéki lelőhelyekről írta. Az újabb eredményekkel közelebb kerültünk ahhoz, hogy megtudjuk, kik és hogyan éltek ebben a térségben jóval a honfoglaló magyarok előtt

A bádogedényt, amelyben a csípős illatú ételmaradékot megtalálták, további vizsgálatok céljából laboratóriumba küldték. A tárgyra a tengerfenék agyagába préselődve bukkantak rá a búvárok.

A magyarság őstörténetével feltételesen kapcsolatba hozható leleteket találtak a régészek a mai Kazahsztán északnyugati, valamint a Kaukázus északi részén is.

A többi szobrot is mind törött állapotban, nagy területen elszórva találták, ami arra utal, hogy szándékosan, erőszakosan törték őket darabokra valószínűleg a város elfoglalásakor, valamikor az i. e. 13. században.

Találtak egy 76 tételből álló ékszerdepót is. A bronzékszerek korabeli női viseletek kellékei, csüngők, pitykék és tűk, melyeket valószínűleg szövetbe tekertek. Előkerült továbbá öt tőr, lándzsák, hét darab tokos balta és ötvösszerszámok is.

A különleges archeológiai emlékek, impozáns tárgyak közül kiemelkedik az a múzeum gyűjtőterületén mindeddig páratlan bronzkori kincslelet, amely tavaly ősszel került az intézmény gyűjteményébe

A Carcer Tullianum nevű börtön restaurálása 900 ezer euróba került. A börtön foglyai között tartják számon az 1. században Rómában elfogott Szent Pétert.