Kieselbach Tamás szövegét, amit a Batthyány Gyula-kiállítás kapcsán vetett papírra, azért érezzük fontosnak közölni, mert nincs benne semmi csűrcsavar és extravagancia. Egyszerű és normális – és ez manapság ritka! (Szerk.)
Az ötvenes években a poklok poklát élhette meg egy Batthyány Gyulához hasonló kaliberű arisztokrata Magyarországon. Elmehetett volna, mégis maradt. A festőművészről szóló interjú második része...
Ostoba gőg, a történelem borzalma és a lustaság zárta el eddig a közönséget Batthyány Gyula festményeitől. Pedig van mit nézni! Van mit kérdezni!
Janikovszky János, a Móra kiadó igazgatója Czene Béla rajongója, gyűjteményét egy Czene albummal együtt mutatja be a közönségben.
Hatásos volt a marketing, a felhívás, hogy a legeredetibb öltözékben megjelentek ingyen megkapják az értékes katalógust, ötletes, stílusos ruhákat láthattunk a résztvevőkön. A Csábítás fegyvere című kiállításon jártunk a Kieselbach Galériában
Tényeiben is megrendítő az, ami ebben az országban az elmúlt évszázadban az emberekkel történt. Túl sokan vesztettek túl sokat. De sokan túlélték, sőt…
Nemes Lampérth József életében egyszer, Svédországban dúskálhatott a festékben, de addigra már az őrület jelei mutatkoztak rajta. Egy megtört karrier eredményeit szedte össze a Kieselbach Galéria.
Próbálom elképzelni, milyen lenne, ha a magánéletben is arról szólna a születésnap, hogy az ünnepelt osztogat ajándékot. A 20 éves Kieselbach Galéria most pont ezt csinálja.
A Kieselbach Galéria tegnapi sajtótájékoztatójának – amiről később részletesen beszámolunk – anyagai között egy kiáltványszerű dokumentum is helyet kapott. A benne megfogalmazottak szélesebb érdeklődésre is számot tartanak! A védettség így kártékony!
Gróf Batthyány Gyula festői életműve tényleg lenyűgöző. Ahhoz, hogy ezzel végre szembesülhessünk, tényleg a Kieselbach Galériára van szükség?
