Ezek hosszú, nem metrón olvasható írások, inkább Alice Munro tágas novelláira hajaznak, ahol 30-40 oldalon kész regény születik.
Tóth Menyhért szakkörébe jártam, egyetemes hírű festőművész volt, az ő képei eljutottak Mexikóvárosba is.
Történt velem tragédia, betegség, öröm, sok minden. De a Portugál mindenképpen fordulópont az életemben - mondja Csuja Imre.
2014 június 18-án, 86 évesen elhunyt Daniel Keyes, a Virágot Algernonnak írója. Visszalapozunk az életébe egy rövid interjú erejéig.
Nem bírtam tovább a könnyeimmel, amikor egy elszenesedett rugdalózóhoz értünk. Néhány perc alatt az én tragédiámmá is lett a történet.
Nehéz elválasztani a sajátomat a Piresian Beach jövőképétől: próbálok bizakodó lenni, mi mást tehetnék. A Piresian Beachet merítek legtöbbet az élethez.
Pelsőczy Réka közvetlenül a Portugál DVD- és kötetbemutatója után, de még az előadás előtt adott villáminterjút.
Hamvas Béla és Szentkuthy Miklós számos, ez ideig hozzáférhetetlen könyvét mutatta be a Könyvhéten a - Hankiss Ágnes által igazgatott - hamvas...
A Garzonpánik női főszerepét alakító Pálos Hanna készséggel adott ízelítőt Nóra szenzációs nagymonológjából.
Ha azt gondolnád, a könyvhét elterelte a figyelmet a fociról meg a VB.-ről, tévedsz! Kukorelly Endrével az Íróválogatottról beszélgettünk.
Meg nem értett zseni az irodalom peremén, vagy örök-optimista dilettáns? Beszélgetés közben, a helyszínen nem tudtam eldönteni!
Vittem bort, szivart, mert azt szerette. Ültünk a putri előtt, mesélt, és én úgy éreztem, most ez a világok legjobbika.
Szabó Kimmel Tamás, az ifjú író szerepében a Kultkikötő premier-előadásán inkább Bagoly, mint Cica...
A Megyek utánad apropóján a békéscsabai metróépítésről, az írói szerepek megváltozásáról, a Rapülőkről, a kritikai fogadtatás gyávaságáról beszélgettünk.
A kiállítás anyagán többször végigszaladva Szemző Zsófia Milyen messze van Makó Jeruzsálemtől című alkotásán akadt meg a szemünk. Miért is?
Nagyon jó volt Cannes-ban, mert összeállt egy olyan mezőny, ahol a filmek erősítették egymást. Valahogy A kivégzés jobban működött ott, mint itthon.
Tasnádi Bence meglepő őszinteséggel és közvetlenséggel mesélt dalszövegei személyes vonatkozásairól.
A fotókkal szerettem volna megmutatni, mennyire színes és izgalmas országról van szó, és egyáltalán nem olyan, mint amit általánosságban elsőre elképzelnek róla.
Rengeteg bort kóstoltunk, a Vinoport.hu lapigazgatójával beszélgettünk és végül megállapodtunk, hogy a lényeg csak ennyi: jó-e egy bor vagy nem. Pont.
Nem szeretem az üzenet szót. Kérdések vannak. Állapotok vannak, félelmek, bűnök, szerelemek vannak. És tükör van.
Katonák voltunk, mint akkoriban a legtöbb fiatalember, és ott három srác úgy összetalálkozott, hogy abból lett egy zenekar és lett a Nulladik...
Van egy olyan pillanat, amikor kiteljesedik az adott mozdulat. Amikor a végponthoz érkezem. Számomra az a pillanat az érdekes.
Harminckét éves amerikai koreográfus, akinek wikipédia szócikke van és imádja a magyar legendákat – ez már önmagában elég érdekes egy mikrofonos erőpróbára.
Az annabarbi zenekar 2001 és 2005 között létezett és idén két koncert erejéig áll össze. Az összeállásról Egyedi Pétert és Bátor Gergőt...
Ránézel a képükre, azt mondod, ez egy jó történet, szépen meg van csinálva, de nem fakad dalra, nincs benne költészet.
A Gerhes Gábor: Neologizmus című munkáját ábrázoló póló, szörnyen jól állna Kerényi Imrén!
A részegség és az iparosság között – ott dől el a legtöbb vers sorsa.
Ötéves láttam először a filmet, meséli Christophe Gans. Cocteau verziójával akartam párbeszédet folytatni, amelyre franciaként nagyon büszke vagyok.