Megmérték a Nap születésének időskáláját
Az új kísérletünk feltárta azon 4,6 milliárd évvel ezelőtti események időskáláját, amelyek a Nap kialakulásához vezettek.
Nature keresési eredmények
3 tudományos hír, amelyek leginkább foglalkoztatták az embereket
Utánanéztünk, hogy elmúlt hónapokban melyek voltak azok a tudományos hírek és felfedezések, amelyek leginkább foglalkoztatták az olvasókat.
Török Zoltán három éven át forgatta a lenyűgöző látványvilágú filmjét
Török Zoltán: Manapság nem nehéz észrevenni, hogy a dokumentumfilmek elkezdtek megütni egy jóval személyesebb hangnemet.
Magyar kutatók felfedezték a legnehezebb antianyag-atommagot
Kutatók hatmilliárd részecskeütközést vizsgálva egy újfajta antianyag-atommagot fedeztek fel, amely az eddig észleltek közül a legnehezebb.
Magyar kutatók megfejtették, miért nem látja az agyunk azt, ami zavar bennünket
Agyunk hajlamos a legszembetűnőbb dolgokat is figyelmen kívül hagyni környezetünk megfigyelésekor, ha az adott dolog nem releváns.
Megoldották a piramisok építésének rejtélyét
Magyarázattal szolgáltak arra is a tudósok, hogy miért épültek olyan sűrűn egymás mellé Gíza és List között a piramisok.
Krausz Ferenc: Megrázó volt, hogy a saját életem kontrollja kikerült a kezeim közül
Krausz Ferenc: Szüleim kétkezi munkások voltak, de minden lehetséges támogatást megadtak nekem és testvéremnek.
Megfejtették a bálnák énekének titkát
Az emberi hangok a gégében lévő hangszalagok megrezegtetésével keletkeznek. A bálnák hangszála azonban U-alakú.
Felfedezték a Napnál 500 billiószor fényesebb csillagot, amit fekete lyuk táplál
Az univerzum legfényesebb objektumát fedezték fel ausztrál csillagászok, egy fekete lyuk által táplált kvazárt.
20-30 km mély rejtett óceán a Halálcsillagon
Az óceán a Mimas térfogatának felét tölti ki, de a hold kis mérete miatt még így is csak a földi óceánok 1,2-1,4 százalékát teszi ki.
Az agy egyes idegsejtjei a rémületkeltő inger előtt képesek aktivizálódni
Vizsgálatok alapján leírták, hogy milyen mintázatok alakulnak ki az agy memóriaközpontjában ijesztő ingerek hatására.
Elhunyt Gránásy László szilárdtestfizikus
Hatvannyolc éves korában elhunyt Gránásy László Széchenyi-díjas szilárdtestfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az MTA közleménye szerint a tudós, akit az MTA Fizikai Díjával és Akadémiai Díjjal is kitüntettek, november 1-jén hunyt el. Gránásy László 1955. február 15-én született Budapesten. Alap- és középfokú tanulmányait is itt végezte. 1974-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikus szakán…
Létrehoztak egy ősgabonákkal foglalkozó gazda-molnár-pék adatbázist
Az ÖMKi, ahol több mint nyolc éve foglalkoznak az ősgabonákkal, létrehozott egy gazda-molnár-pék adatbázist.
Magyar kutatóknak sikerült az öregedés folyamatát 30%-kal lelassítani
Különböző technikákkal csökkentették a transzpozábilis elemek aktivitását, ennek hatására a férgek lassabban mutatták az öregedés jeleit.
Olyan optikai chipet fejlesztettek magyar kutatók, amivel képesek manipulálni a fény elektromos terét
Izgalmas új lehetőségeket teremt az, hogy a lézernyalábok jellemzését ilyen könnyen meg tudjuk oldani az új eszközzel.
A hatékony hormontárolás eddig ismeretlen folyamatát fedezték fel magyar kutatók
A hormonok egy ősi, evolúciósan konzervált aminosavsorrendje az, amely elsődlegesen a receptor kötődésért felelős
Szathmáry Eörs kutatásával közelebb kerültünk az élet keletkezéséhez
Nagy kérdés, hogy hol váltott át a kémiai evolúció biológiai evolúcióba. „A kettőt az öröklődés természete különbözteti meg egymástól – vélekedik Szathmáry Eörs.
Kétarcú fehér törpe a Hattyúban: egyik oldala csak hélium, a másik csak hidrogén
Úgy tűnik, hogy a fehér törpe egyik oldala szinte teljes egészében hidrogénből, a másik pedig héliumból áll.
Szerves anyagokat fedeztek fel a Mars egyik kráterében
A feltárt eredmények arra utalnak, hogy a Mars felszínén a korábban feltételezettnél összetettebb rendszer létezhetett a múltban.
A gyilkos galóca mérgének ellenszerét találhatták meg
A gyilkos galóca (Amanita phalloides) számlájára írható a gombamérgezések miatti halálesetek kilencven százaléka világszerte.
A Fomalhaut, a Földhöz egyik legközelebbi csillag körül sziklák is keringenek
A Fomalhaut körül található, kiterjedt belső aszteroidaövön túl egy második, sziklákból és törmelékből álló, keskenyebb gyűrű is van.
Sikerült egy 20 ezer éves ősnő DNS-ét azonosítani
3-szor 30 percre nátrium-foszfát fürdőbe merítették a medált, az oldat hőmérsékletét fokozatosan emelték, hogy a DNS felszabaduljon.
4 magyar kutató indul Angolába 50 kék vércse miatt
A National Geographic megbízásából fotóriportban mutatjuk be, amint tavaszi vonulása előtt közel egymillió kék vércse éjszakázik együtt.
A kor haladtával változik az idő érzékelése
A felnőttek és a gyermekek különböző módon ítélik meg az idő hosszát - erősítették meg korábbi eredményeiket az ELTE kutatói.
Áttörés az agykutatásban – interjú a magyar kutatókkal az agy soha nem látott kapcsolatairól
Szentágothai fényes felismerése volt, hogy az agykéreg modulárisan szerveződik - meséli Acsády László.
Új kommunikációs csatornát fedeztek fel az agyban
Az agykérgi régiók nemcsak kapnak, hanem küldenek is idegrostokat a talamuszba. Ez a felülről lefelé irányuló információs csatorna...
Az ember legalább 780 ezer éve süti a halat
Miközben a megkövesedett halmaradványokat vizsgálták, sikerült rekonstruálni, mikor kezdte az ott élő ember a hal sütését vagy főzését.
Magyar kutatók a forró elektronok leleplezését a napelemek fejlesztésére használják
A kutatók egy radikálisan új és minden korábbinál érzékenyebb megközelítést fejlesztettek ki a forró elektronok vizsgálatára.
10 millió db/nap mikroműanyag kerül a bálnák hasába
Ha a szennyezés ilyen ütemben folytatódik tovább, akkor naponta akár 150 millió mikroműanyag-részecske is kerülhet a bálnák tápcsatornájába.
A neandervölgyi közösségek erősen belterjesek voltak
A neandervölgyi nők többet vándoroltak: lehetséges, hogy amikor egy neandervölgyi nő párra talált, akkor elhagyta az otthonát
A pestis 700 éve hatással volt az emberi evolúcióra
A pestis baktériummal szemben jól védő génmutáció még ma is gyakoribb, mint a Fekete Halál előtti időkben.
31 ezer éves, amputált lábú csontvázat találtak a régészek
A felfedezés szerint az ősemberek olyan komplex sebészeti beavatkozásokra voltak képesek, amelyek után a páciensek felgyógyultak.
A fehérjék promiszkuitását vizsgálták az ELTE és az SZTE kutatói
Az ELTE és az SZTE kutatói szabados életet élő fehérjéket találtak. Eredményeik különféle gyógyszerek előállításához is hozzájárulhatnak.
Alvás közben vizsgálták fiatalok agyát, ez derült ki
Az agyi aktivitást alvás közben követték, amikor a működés ingerfüggetlen, cselekvésirányítástól mentes aspektusai a leginkább megvalósulnak.
Az ATOMKI kutatói világra szóló felfedezést tettek
Az atommagfizika régóta megválaszolatlan kérdése a töltés nélküli magfizikai rendszerek keletkezésére vonatkozik - erre válaszolt az ATOMKI.
Több száz híres lábnyom Ipolytarnóc vulkáni hamujában
Eger közelében, 17,2 millió éve tört ki az a vulkán, amelynek tufája beterítette és máig megőrizte az ősmaradványokat Ipolytarnóc területén
Az öregedés kutatásában átütő eredmény értek el
A cambridge-i Sanger Intézet programvezetője elmondta, hogy kutatásuk végső célja az öregedés folyamatának lelassítása lehet.
Először termesztettek növényt holdi talajon
Először sikerült növényt termeszteni Holdról származó talajon: a Floridai Egyetem kutatói lúdfüvet neveltek az Apolló-11 asztronautái által hazahozott talajmintán. A kísérletben arra kerestek választ, hogy a Holdról származó durva por alkalmas-e növénytermesztésre, és a későbbi Hold-expedíciók űrhajósai tudnak-e majd élelmet termeszteni maguknak. A tudósok maguk is meglepődtek, hogy a kísérlet sikerült: a növény megél a…
Az alvás ideális mennyisége
Az ennél jelentősen több vagy kevesebb alvás a mentális egészség romlásával és a rosszabb mentális teljesítménnyel hozható összefüggésbe.
A Lányok Napja csütörtökön lesz – programlista
A Lányok Napja programsorozat és a 2022. április 28-ai digitális különkiadás szervezője a Nature-díjas Nők a Tudományban Egyesület.
Ilyen messzire még nem látott el az emberiség a Hubble-val
A Hubble felvételén nem sok a látnivaló, csak egy halvány volt egy hosszú fényíven, amit a Napkeleti Ívnek elnevezett lencse teremtett.
A gravitációshullámok legújabb magyar felfedezései
Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy 9 tagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullámok forrásának eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal. A Nature című folyóiratban megjelent kutatás szerint a galaxisok közepén található óriási fekete lyukak körül elliptikus pályán mozgó, lapos, korongszerű gázfelhőkben található kisebb fekete lyukak biliárdgolyókként ütköznek egymással – olvasható…
Az ELTE kutatói a gépi tanulási módszereket tesztelik
Az ELTE kutatói által használt módszerrel nemcsak a képi adatokat lehet megsokszorozni, hanem kémiai és biológiai adathalmazokra is használható.
A koronavírus miatt volt a nagy kínai esőzés
Egy nemzetközi kutatócsoport összefüggést talált a tavaly Kínát sújtó óriási esőzések és a koronavírus-járvány miatti leállások között.
A Mount Everest csúcsán a sötét jég is olvad
Az eredmények és a jelek arra utalnak, hogy a Mount Everest Dél-nyereg-gleccsere a megsemmisülés felé tart.
Kísérteties, villogó sugárzást fogtak az űrből
Ez meglehetősen kísérteties egy csillagász számára, mert nem ismerünk olyan dolgot az égbolton, amely így tesz. És ráadásul elég közel van.
A vörösvérsejt intenzívebben pusztul az űrben, mint a Földön
Megállapították, hogy az űrben 50 százalékkal több vörösvérsejt pusztul el, és a veszteség folytatódik, akármilyen hosszú az utazás.
Szuperbaktérium fejlődött ki a sünökön
A bizonyítottan a sünöktől származó szuperbaktérium még jóval azelőtt kifejlődött, hogy felfedezték volna a ma ismert antibiotikumokat.
Egy szuper-Jupiter a csillagászok legújabb felfedezése
A gázóriás összetételében látszólag hasonlatos a Jupiterhez, de tömege 11-szer nagyobb, ezzel a szuper-Jupiter kategóriába tartozik.
Drake-egyenlet – 60 éves a földönkívüli élet lehetőségét leíró egyenlet
Mivel az elmúlt hat évtizedben gyökeresen átalakult a tudásunk arról, ezért mindenképpen érdemes újragondolni a Drake-egyenlet feltételeit.
A Viagra hasznos lehet az Alzheimer-kór ellen
Azoknál a férfiaknál, akik Viagra tablettát szedtek, alacsonyabb volt az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata.
A koronavírus elleni védekezésben kihalhatott az egyik influenzavírus
A koronavírus világjárvány feltartóztatására bevezetett korlátozások elfojtották a 2020-21-es influenzaszezont, olyan kevés eset volt, hogy tudósok feltételezik, kihalhatott az egyik nagy influenzatörzs, mivel nem volt ember, akit megfertőzzön. A négy influenzatörzs egyikét, a B/Yamagata törzset rendszeresen bevonják az évenkénti influenzaoltásokba. A Covid-19 ellen elrendelt lezárások közepette azonban úgy tűnik, teljesen „eltűnt a radarképernyőkről” – írták…
Sokkal több aszteroida csapódott a Földbe, mint gondolták
Jóval több aszteroidával ütközött 3,5-2,5 milliárd évvel ezelőtt a korai Föld, abban az időszakban a becsapódások száma tízszer több lehetett az eddig feltételezettnél – derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport, amely szerint ez a magas ütközési szám lassította az oxigén felhalmozódását a légkörben. A Nature Geoscience című tudományos folyóiratban ismertetett tanulmány szerzői ősi aszteroidamaradványokat vizsgáltak és…
Rejtett bolygókra bukkantak a csillagászok
Rejtett bolygókra bukkantak rádióhullámok használatával ausztrál kutatók. A Queenslandi Egyetem (UQ) egyik csillagásza észlelt csillagoktól érkező, váratlan rádióhullámokat, amelyek korábban ismeretlen bolygók létezésére utalnak. A kutatócsoport a LOFAR (Low Frequency Aray) hollandiai központú rádióteleszkóp-hálózat segítségével tette a felfedezést. Ez a világ legnagyobb ilyen teleszkópja, amely mintegy 300 ezer négyzetméteres területet képes lefedni. „A felfedezés fontos…
Szegedre vezetnek az idei orvosi Nobel-díj szálai
Az idén orvosi-élettani Nobel-díjjal elismert kutatásoknak komoly szegedi gyökerei vannak, számos szálon kötődnek magyar kutatókhoz – hangsúlyozta Jancsó Gábor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem (SZTE) professzora annak kapcsán, hogy a hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért az amerikai David Julius és az Egyesült Államokban élő, libanoni születésű Ardem Patapoutian kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.…
Kozmikus robbanásban pusztult el az ősi város
A Jordán-folyó völgyében fekvő ősi város, Tell el-Hammam egy középső bronzkori kozmikus robbanás következtében pusztulhatott el. Ennek emlékéből születhetett Szodoma bibliai története – írta a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság honlapja. Régészeknek a Nature című tudományos folyóiratban megjelent elmélete szerint a Tell el-Hammam nevű, Jordániában, a Holt-tenger közelében lévő egykori város pusztulása…
Idén is kiosztották az anti-Nobel-díjakat a legidiótább kutatásoknak
A szakáll evolúciós szerepének megállapításáért is járt az IgNobel idén, a Nobel-díj paródiájaként ismert anti-Nobel-díjak 31. alkalommal megtartott átadásán. Az elismeréseket csütörtökön adták át az Annals of Improbable Research tudományos humormagazin szervezésében. A szakáll nemcsak menő és divatos, hanem egy evolúciós fejlődés eredménye: segít megvédeni a férfi érzékeny arcbőrét, arccsontjait az ütésektől. Erre a megállapításra…
Egy 7200 éves tinédzser nő ép DNS-ét találták meg
Egy 7200 évvel ezelőtt élt nő épen fennmaradt, fosszilis DNS-ét találták meg Indonéziában. A vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösség tagjának csontvázára a Szulavézi-sziget Leang Panninge-barlangjában 2015-ben folytatott ásatáson bukkantak rá – írta a The Guardian online kiadása. A maradványok egy tinédzseré voltak, akinek a kutatók a Bessé becenevet adták. A felfedezésről szóló tanulmányt a Nature folyóiratban…
30 milliárd forintot érő Picasso-művek kerülnek kalapács alá
Nagyjából 100 millió dollárt (30,1 milliárd forintot) érő Picasso-műveket árverez el idén ősszel a Sotheby’s aukciósház Las Vegasban. A szállodákat és kaszinókat üzemeltető MGM Resorts International tulajdonában lévő 11 alkotást október 23-án árverezik el minden idők egyik legnagyobb értékű Picasso-aukcióján. A licit egyik különlegessége, hogy a Sotheby’s a tervek szerint megidézi híres New York-i árverési…
Összeomláshoz közelít az Atlanti-óceán áramlásrendszere
Elveszítette stabilitását az Atlanti-óceán áramlatrendszere, összeomlásának korai jelei mutatkoznak egy új kutatás szerint. Ha ez megtörténik, annak világszerte pusztító következményei lehetnek, de elsősorban az európai klímára lehet súlyos hatással. Az atlanti meridionális áramlási rendszer (AMOC) a meleg vizet északabbra, a hideget délebbre irányítja, biztosítva, hogy a magasabb szélességi körön fekvő szárazföldi területek – köztük Európa…
Tartós cukorbetegséget okozhat a koronavírus
A Covid-19-cel kórházban kezelt páciensek körében megugrott az újonnan kialakuló hiperglikémiás (magas vércukorszintes) esetek száma és az állapot hónapokkal a megfertőződést követően is fennmaradt – derül ki egy új tanulmányból. A kutatók 551 olyan páciens egészségi állapotát vizsgálták, akik 2020 márciusa és májusa között kerültek Covid-19-cel egy olaszországi kórházba. A kórházi felvételt követően még hat…
Az Amazonas erdei több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint amennyit elnyelnek
Több szén-dioxidot bocsátanak ki az Amazonas erdei, mint amennyit elnyelnek – ezt első alkalommal állapították meg szakértők. A Nature tudományos lapban megjelent tanulmány szerint évente mintegy 1,5 milliárd tonnányi szén-dioxid termelődik, miközben a növekvő erdő csupán 0,5 milliárd tonnányit nyel el. A hatalmas erdő korábban szénelnyelőként magába zárta a klímakrízist fokozó káros anyagot, most azonban…
Nagyon meglepte a csillagászokat Nű2 Lupi exobolygó-rendszere
Egy közeli csillagrendszer két ismert bolygójának vizsgálata közben az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) Cheops elnevezésű űrteleszkópja váratlanul egy harmadik bolygó csillagkorong előtti átvonulását is rögzítette. A felfedezett planétához hasonlót a kutatóknak korábban még nem volt lehetőségük tanulmányozni. A Cheops ezúttal a Farkas (Lupus) csillagképben található közeli, Napunkhoz hasonló csillag, a Nű2 Lupi bolygóit…
Már kihalásuk előtt elkezdett hanyatlani a dinoszauruszok száma
Mielőtt a 66 millió éve becsapódott aszteroida eltűntette őket a Földről, a dinoszauruszok száma már hanyatlóban volt – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A Nature Communications című tudományos lapban bemutatott eredményeik szerint az aszteroidabecsapódás okozta hirtelen kihalás előtt már nagyjából tízmillió éve csökkenőben volt a dinoszauruszok száma – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. „Átnéztük a…
A század végére akár 410 millió ember lakóhelyét is fenyegetheti a tengerszint emelkedése
A század végére akár 410 millió ember élhet kétméteres tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb területeken, amelyeket veszélyeztet a vízszint emelkedése – állapította meg egy új tanulmány. A Nature Communications tudományos lap friss számában közölt kutatás szerint a világon jelenleg 267 millióan élnek kétméteres tengerszint feletti magasság alatt. Holland kutatók a Lidar lézeres távérzékelési módszerrel megmérték a…
Teniszütőre hasonlító, felszívódó pacemakert fejlesztettek ki
Teniszütő-formájú, a szív felszínére beültetett, felszívódni képes pacemakert fejlesztettek ki amerikai tudósok – ismertette a The Guardian brit napilap. A vezeték nélküli pacemakert, amely egy idő után felszívódik a páciens szervezetében, olyan betegek számára készítették, akiknek szívritmusát csak rövid ideig kell szabályozni. Mióta 1958-ban az első pacemakert sikeresen beültették, páciensek millióinak életminőségét javította a ritmusszabályozó…
Eddig reménykedhettünk abban, hogy a Vénusz alkalmas az életre
A Vénusz bolygó felhői „egyszerűen túl szárazak” ahhoz, hogy lehetőséget teremtsenek az élethez – állapította meg egy brit vezetésű nemzetközi kutatócsoport. Tavaly csillant fel a remény, hogy a foszfin (PH3) gáz jelenléte a vénuszi légkörben talán mikrobák létére utal, ugyanis egyedül a geológiai tevékenység nem magyarázza a gázkoncentrációt – írta a BBC hírportálja. A belfasti…
A vándormadarak segítenek a növényeknek megbirkózni az éghajlatváltozással
A vándormadarak segíthetik a növényfajokat az éghajlatváltozás hatásaival való megbirkózásban – derült ki a Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmányból. A globális felmelegedés következményeként az állat- és növényfajok számára egyre inkább a hűvösebb földrajzi szélességek nyújtanak kedvező éghajlati feltételeket, ami átrendeződésre kényszeríti az élővilágot. Az állatok nagy része átvándorol a megfelelő klímájú területekre, a növényfajok…
A bolygó folyóinak többsége évente legalább egy napra kiszárad
A Föld folyóinak többsége évente legalább egy napra kiszárad egy új amerikai tanulmány szerint. A montreali McGill Egyetem kutatócsoportja által tanulmányozott, mintegy 64 millió kilométernyi folyó, patak 51-60 százaléka időszakosan megáll, vagy kiszárad – írta a ScienceDaily.com tudományos-ismeretterjesztő portál. A Nature friss számában közzétett tanulmány az első, amely empirikus alapokon mérte fel a nem álladó folyók…
Az elvitelre vásárolt ételek műanyagja dominál az óceánok szennyezésében
Az elvitelre vásárolt élelmiszerek csomagolóanyaga és az italospalackok alkotják az óceánokban lévő műanyagszemét többségét egy spanyol kutatás szerint. A Nature Sustainability című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői kimutatták, hogy az óceánokat szennyező műanyagszemét 75 százalékát 10 termék adja és annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a szennyezésnek magánál a forrásnál kell véget vetni. Az óceánok műanyagszennyezéséről…
Mit jelent, ha Izlandon szaharai porszemcséket találnak?
Izland térségéig eljutó szaharai porviharos eseményeket azonosítottak egy nemzetközi együttműködés keretében magyar kutatók az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének (CSFK FTI) vezetésével. Az éghajlatváltozással összefüggő megváltozó légköri szállítási mechanizmusok következtében egyre több esetben észlelhetők hasonló események a magasabb szélességi területeken. Különös jelentőséggel bír, hogy a vizsgálat magyar kutatói nagy mennyiségű óriási (tizedmillimétert meghaladó…
Orrspayvel is lehet védekezni a koronavírus ellen
Mesterségesen létrehozott, hibrid antitestet tartalmazó orrsprayt fejlesztenek kutatók az Egyesült Államokban – írja a nature.com. A Texasi Egyetem egészségtudományi központjában dolgozó Zhiqiang An és kollégái a megfertőződést követően viszonylag lassan megjelenő, ám pontosan az adott kórokozóra szabott IgG típusú antitestek SARS-CoV-2-t célzó töredékeit „fércelték össze” egy másik típusú molekulával, az IgM ellenanyaggal, amely gyorsan megjelenik…
Visszanyerte fénylátását egy vak férfi az algáknak köszönhetően
Algákban termelődő fényérzékeny fehérjék segítségével sikerült részlegesen visszaadni egy korábban teljesen vak férfi látását. A Bretagne-ban élő páciensnél, akinek személyazonosságát nem hozták nyilvánosságra, úgynevezett optogenetikai terápiát alkalmaztak a párizsi Látás Intézet szakemberei – írja a BBC News. A férfinál retinitis pigmentosát – festékes szemideghártya-gyulladást – diagnosztizáltak 40 évvel ezelőtt. Ez a betegség több mint kétmillió…
Már tudják, mi történt, mikor a Tejútrendszer összeolvadt a Gaia Enceladus törpegalaxissal
Újabb ismereteket szereztek kutatók arról, milyen ütemben alakult ki a Tejútrendszer és hogyan olvadt egybe egy kulcsfontosságú galaxissal. Viszonylag új csillagászati módszerek segítségével azonosították a jelenleg lehetséges legprecízebben mintegy száz vörös óriás korát. Ezen adatok és más információk segítségével a szakemberek kimutatták, mi történt, amikor a Tejútrendszer összeolvadt a körülötte keringő Gaia Enceladus törpegalaxissal mintegy…
Gondolataival ír mondatokat egy nyaktól lefelé bénult ember
Egy gerincvelő-sérülés miatt nyaktól lefelé majd egy évtizede lebénult ember gondolatait használta fel arra, hogy valós idejű mondatokat alkosson – adta hírül a CNN amerikai hírtelevízió honlapja. A kaliforniai Stanford Egyetem kutatói két pici – 4-szer 4 milliméteres elektródákból álló – szenzort ültettek a férfi agyának bal féltekéjébe, képessé téve őt arra, hogy leírja gondolatait…
Kiderült, mi okozta a Szumátra szigetét sújtó katasztrofális földrengést
Egy 32 éven át tartó és ezzel a valaha mért leghosszabb idejű lassú földmozgás okozta 1861-ben a Szumátra szigetét sújtó katasztrofális földrengést – állapították meg a szingapúri Nanjang Műszaki Egyetem (NTU) kutatói. Eredményeik szerint a jelenlegi globális földrengéskockázati elemzések hiányosak lehetnek. A lassú földrengés egy olyan hosszan elnyúló nyomásfelszabadulás, amelyben a tektonikus lemezek anélkül csúsznak…
74 éve megjósolt titokzatos, Nap körüli hullámok létét igazolták
Egy magyar-olasz vezetésű nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült közvetlen megfigyelésekkel torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Az Alfvén-hullámok a Napon legnehezebben megfigyelhető hullámoknak számítanak, jelentőségüket az a képességük adja, hogy nagyon nagy távolságra tudnak energiát és információt szállítani. Az Alfvén-hullámok napfelszínen történő közvetlen észleléséről a Nature Astronomy című folyóiratban számoltak be a kutatók hétfőn –…
Megdöbbentő adatok a Vénuszról: 93-szor nehezebb a légköre a Földénél
Bár a Föld legközelebbi szomszédja, számos rejtély övezi a Vénuszt. Éveken át tartó kutatások eredményeként a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) tudósai megállapították a Vénusz egy napjának pontos hosszát, tengelyének dőlésszögét és magjának méretét. Eredményeikről a Nature Astronomy című tudományos folyóiratban számoltak be. Az új radaros mérések alapján megállapítható, hogy egy átlagos nap a…
Bejelentette első felfedezéseit az összes gerinces genomját feltáró projekt
Bejelentette első felfedezéseit az összes gerinces állatfaj genomját feltáró projekt, a biológia jelenleg zajló legambiciózusabb vállalkozása. A genomot, vagyis a szervezet teljes DNS-ben kódolt örökítő információját továbbfejlesztett módszerrel térképezi fel egy nemzetközi kutatócsoport nagyjából 70 ezer gerinces állatfaj esetében a következő tíz évben – írta az eurekalert.com a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányt idézve.…
40 éves atomfizikai rejtélyre derült fény
A debreceni Atommagkutató Intézet (Atomki) részvételével egy nemzetközi kutatócsoport megoldást talált arra a 40 éve fennálló rejtélyre, hogy miért forognak maghasadás után a hasadványtermékek akkor is, ha az anyamag nem forgott. A maghasadás vizsgálata ugyan nagy múltra tekint vissza, mégis vannak eddig fel nem tárt, izgalmas jelenségek ebben a témában. Az egyik ilyen a hasadványok…
Nanotechnikával foglalkozó nők lettek a Tudomány Kiválóságai
Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal ismerte el a nanotechnológiával foglalkozó Balogh-Weiser Diána és Ördögné Kolbert Zsuzsanna munkásságát a Nők a Tudományban Egyesület, amely idén először a kutatói tevékenység támogatását is díjazta: ezt az elismerést Jerkovicsné Stefán Klára kapta. Az egyesület évről évre olyan fiatal kutatónőket díjaz, akik a magyar és nemzetközi tudományos életben egyaránt maradandót…
Megtalálták az élet eredetének alapjait 3,5 milliárdos kőzetekben
Szerves molekulákat és gázokat talált egy kutatócsoport 3,5 milliárd éves kőzetekben, amelyek az Ausztrália északnyugati részén található Dresser formációból származnak – közölte a Kölni Egyetem. A tudósok körében elfogadott feltételezés, hogy a legkorábbi életformák kicsiny szerves molekulákat használtak építőkövekként és energiaforrásokként. Eddig azonban nem tudták bizonyítani ezeknek az alkotóelemeknek a létezését a korai földi természetes…
Ilyen csillagrendszerben nem alakulhat ki bolygó, de mi észleltünk valamit
Egy eddig ismeretlen bolygó keringhet a Földhöz legközelebb található csillagok egyike körül – ismertette legfrissebb kutatási eredményeit egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport a Nature Communications című folyóiratban. A kutatók a Naphoz legközelebbi csillagrendszer egyik tagja, az Alfa Centauri A csillag közelében észleltek egy fényes foltot, amelyre egyelőre csak bolygójelöltként hivatkoznak – olvasható a The Guardian…
6 pontban összefoglalva, amit az oltásról, vakcináról, vírusról most tudunk
1. Mennyire jók a kovid-vakcinák és hogyan védenek? Úgy a BioNTech/Pfizer, mint a MODERNA mRNA-vakcinák 3 fázisában több, mint 90% védettséget mutattak. Így kapták meg az Europäische Arzneimittel-Agentur (Ema) engedélyét. A BioNTechs Comirnaty 100 személyből 95-nél akadályozta meg a covid-19-betegséget, korrekt oltás után. Ha egy beoltott érintkezésbe kerül a vírussal, nagy valószínűséggel egészséges marad. Ezt…
Genetikai elemzés szerint két hullámban népesült be a Karib-térség
Két különböző hullámban népesítette be az ember a karibi térséget az eddigi legátfogóbb, ősi DNS-elemzésen alapuló kutatás szerint. A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kőeszközöket használó kultúra népessége (archaikus kor) először mintegy hatezer évvel ezelőtt telepedett le a karibi szigeteken. Három- vagy négyezer évvel később a kőeszközök átadták a helyüket az agyagedényeknek,…
A világ tudományát alakítók idei 10-es listája
A koronavírus elleni egyik oltóanyag fejlesztője, az Északi-sark egy kutatója és az új-zélandi miniszterelnök is szerepel a Nature brit tudományos folyóirat szerkesztői által összeállított tízes listán, amely a tudomány területén idén elért kulcsfontosságú eredményeket és azokat az embereket nevezi meg, akik főszerepet játszottak ezen mérföldkőnek számító kutatásokban. „A Nature 10 nem egy díj vagy rangsor,…
Buzsáki György agykutató: Szenteste egyetlen éjszaka alatt találtam három újabb interneuront
Buzsáki György agykutatót, a New York-i Egyetem Biggs-professzorát, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját tüntették ki idén az amerikai Idegtudományi Társaság legrangosabb, a kiemelkedő kutatói életpályát elismerő Ralph W. Gerard-díjával. A tudós elmondta, hogy az agyi ritmusok kutatása olyan biztos alapot adott egész pályájához, amelyet a következő nemzedék biztosan folytathat. Amikor bejelentkezett a Zoom videóinterjúra,…
Kínai kutatók elérték a kvantumfölényt
Kínai kutatók, köztük Pan Csien-vej híres kvantumfizikus bejelentették, hogy jelentős áttöréshez érkeztek a kvantum-számítástechnika területén, elérve az úgynevezett kvantumfölényt. A kutatócsoport létrehozott egy kvantumszámítógép-prototípust (Csiucsang), amely maximum 76 foton észlelésére volt képes. A Science című tudományos folyóirat internetes kiadásában ismertetett eredmény szerint Kína mérföldkőhöz ért a kvantum-számítástechnika területén. A kvantumfölény azt jelenti, hogy egy kvantumszámítógép…
Megtalálták az emberi faj 2 millió évvel ezelőtti rokonának koponyáját
Az emberi faj közeli rokonának kétmillió éves koponyáját tárták fel Dél-Afrikában, a különleges lelet új információkkal szolgál az emberi evolúcióról. A koponya egy hím Paranthropus robustushoz tartozik, mely a modern ember közvetlen ősének, a Homo erectusnak rokon faja. A két faj nagyjából egy időben élt, a Paranthropus robustus viszont korábban kihalt. A kutatók szerint nagyon…
Megfejtették a 31 ezer éves ikersír titkát
Megfejtették a világ legrégibb, 31 ezer éves, különleges ikersírjának titkait. Az ausztriai Krems közelében lévő Wachtberg településnél végzett ásatásokon fedezték fel régészek két csecsemő kettős sírját egy mamutlapockacsont alatt. A több tudományterület szakértőiből álló csoport megállapította, hogy egypetéjű fiú ikerpárról van szó, melynek tagjai nem egyidőben haltak meg. A közelben unokatestvérük sírját is megtalálták. A…
Felfedezték azt az anyagot, amely ellenállás nélkül vezeti az áramot szobahőmérsékleten
Az energiahasználatot forradalmasíthatja egy újonnan felfedezett, szobahőmérsékleten is szupravezetőként viselkedő anyag. Az első olyan anyagot, amelynek nem kell lehűlnie ahhoz, hogy elveszítse elektromos ellenállását, amerikai kutatók alkották meg – olvasható a BBC hírportálján. A szupravezetők az elektromos áramot zéró ellenállással vezetni képes anyagok; ez azt jelenti, hogy az elektronok akadálytalanul mozognak anélkül, hogy egyáltalán bármennyit…
Kiderült, miért borítja hó a Pluto bolygó hegyeit
Magyarázatot találtak a Pluto hegyeit borító „hóra”: nem jég, hanem fagyott metán alkotja a „hósapkát”. A NASA New Horizon nevű űrszondája 2015-ben fedezte fel a havasnak tűnő hegyeket a törpebolygón. Ilyen vidéket még sehol másutt nem figyeltek meg a Naprendszeren belül, csak a Földön. De míg bolygónkon a légköri hőmérséklet a magassággal arányosan fokozatosan csökken,…
Sokkolta a tudóst, hogy Nobel-díjat kapott
A kémiai Nobel-díj mindkét kitüntetettjét meglepte az elismerés híre. Emmanuelle Charpentier francia mikrobiológus és Jennifer Doudna amerikai biokémikus egyaránt azt mondta a szerdai bejelentés után, egyelőre alig tudja felfogni, hogy Nobel-díjat kap a genetikai olló felfedezéséért. Emmanuelle Charpentier elmondta, nagyon érzelmesen reagált a Stockholmból érkező telefonhívásra. Gyakran mondogatták neki, hogy meg fogja kapni a díjat,…
300 millió éve hallatszik a tücskök ciripelése a Földön
Nagyjából 300 millió évvel ezelőtt kezdtek ciripelni a tücskök – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely elsőként vizsgálta átfogóan az akusztikus kommunikáció evolúcióját az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjében. Az egyenesszárnyúak, úgymint tücskök, szöcskék és sáskák evolúciós szempontból, ökológiailag és gazdaságilag is nagy jelentőséggel bírnak és mintapéldányai az akusztikus kommunikációt használó állatoknak. A hollandiai Wageningeni Egyetemen dolgozó…
Már az élet hajnalán jelen volt a csalás és az együttműködés a rendszerek működésében
Magyar kutatók munkájáról jelent meg összefoglaló cikk a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Nature Review Chemistryben, amelyben a tudósok arra a kérdésre keresték a választ, hogy miként keletkezett az élet. A tudományos cikk Szathmáry Eörs, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója nevével fémjelzett magyar elméleti biológiai iskola elmúlt három évtizedének az…
Hátborzongató előtörténete van a most megújult kínai filozófiai intézetnek
Filozófiai intézetet nyitott a Kínai Tudományos Akadémia, hogy elősegítse a tudomány és a filozófia közötti szorosabb együttműködést – adta hírül a Hszinhua kínai állami hírügynökség. Paj Csun-li, az akadémia elnöke a csütörtökön Pekingben megrendezett hivatalos megnyitón elmondta: az új intézmény a tudományos és technológiai fejlődés filozófiai kérdéseivel foglalkozik majd elsősorban. A várakozások szerint az intézet…
Felfedeztek egy bolygót, amin 1700 fok van, és 1 év 19 óráig tart
Az első ultraforró Neptunusz-szerű bolygót fedezte fel egy nemzetközi csillagászokból álló kutatócsoport, amely eredményeit a Nature Astronomy című folyóiratban publikálta. Az LTT 9779b jelű planéta olyan közel kering a csillagjához (LTT 9779), hogy egy év mindössze 19 óráig tart és a bolygón uralkodó hőmérséklet több mint 1700 Celsius-fok – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A…
Folytatódhat az élet a Földön, ha kialszik a Nap?
Csillagaik halálát túlélhetik a bolygók egy új megfigyelés szerint: először fedeztek fel egy olyan ép bolygót, amely egy fehér törpe körül kering. Ez azt jelenti, hogy a Jupiter méretű planéták túlélhetik anyacsillaguk halálát, de ez kisebb kőzetbolygókra is igaz lehet – olvasható egy nemzetközi kutatócsoportnak a Nature és az Astrophysical Journal Letters című tudományos lapokban…
Annyi jég olvadt el Grönlandon, hogy a víz 1,25 méter magasan beborítaná Kaliforniát
A rendkívül meleg időjárás miatt tavaly rekordmennyiségű jég olvadt el Grönlandon. Az így keletkezett víz elég lenne arra, hogy 1,25 méter magasan beborítsa Kaliforniát – írták egy új tanulmány szerzői. Két olyan év után, amikor a nyári jégolvadás minimális volt, tavaly minden eddigi rekordot megdöntve, 586 milliárd tonnányi jég olvadt el Grönlandon a műholdas mérések…