+ Tudomány

Sokkolta a tudóst, hogy Nobel-díjat kapott

Jennifer Doudna és Emmanuelle Charpentier

A kémiai Nobel-díj mindkét kitüntetettjét meglepte az elismerés híre. Emmanuelle Charpentier francia mikrobiológus és Jennifer Doudna amerikai biokémikus egyaránt azt mondta a szerdai bejelentés után, egyelőre alig tudja felfogni, hogy Nobel-díjat kap a genetikai olló felfedezéséért.

Emmanuelle Charpentier elmondta, nagyon érzelmesen reagált a Stockholmból érkező telefonhívásra. Gyakran mondogatták neki, hogy meg fogja kapni a díjat, mégis meglepte, amikor megtörtént.

“Még hozzá kell szoknom”

– jegyezte meg.

A németországi Max Planck-intézethálózat patogéntudományi egységének 51 éves vezetője kitért arra, hogy ez az első alkalom, hogy egy tudományos Nobel-díjon kizárólag nők osztoznak.

“Remélem, hogy ennek pozitív üzenete van, különösen a tudományos pályára készülő lányok számára. Azt hiszem, bizonyítottuk, hogy női tudósok is kaphatnak díjakat. Fontosabb azonban, hogy a nőknek a kutatásaik által befolyásuk legyen a tudományban”.

Jennifer Doudnát “teljesen sokkolta” a Nobel-díj híre.

“Egy kis helyen nőttem fel Hawaiin, és soha nem gondoltam volna, hogy ez meg fog történni”

– mondta a Nature tudományos folyóiratnak a Kaliforniai Egyetem berkeley-i intézményének professzora.

“Nagyon sok csodálatos tudóst ismerek, akik soha nem fogják megkapni a Nobel-díjat, és nem azért, mert ne lennének fantasztikusak. Ez alázatra késztet.”

Charpentier és Doudna a DNS célzott, rendkívül pontos szerkesztését lehetővé tévő CRISPR/Cas9 “genetikai olló” kifejlesztéséért részesül az elismerésben. Az általuk kidolgozott eljárás az indoklás szerint forradalmasította az élettudományokat, hozzájárul a rák elleni új terápiák kidolgozásához és valóra válthatja az örökletes betegségek gyógyításáról szóló álmokat.

A molekuláris olló felfedezése és a Nobel-díj odaítélése között kevesebb mint tíz év telt el, ez szakértők szerint rövid időnek számít a világ legrangosabb tudományos elismerése esetében. Az eljárásban rejlő hatalmas lehetőségek – Doudna egyik start-up cége például már a koronavírus elleni küzdelemben való alkalmazhatóságán dolgozik – azonban egyesek szerint aggodalomra adnak okot, attól tartanak, hogy rossz célokra, például “dizájner bébik” létrehozására használhatják.

“Nagy gonddal kell kezelni”

– mondta Claes Gustafsson, a kémiai Nobel-bizottság elnöke, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a CRISPR/Cas9 egyértelműen nagy lehetőségeket kínál az emberiség számára.

Gustaffson nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a bizottság más kutatókat is számításba vett-e a génszerkesztés szűkebb területéről. Az eljárás ugyanis évek óta húzódó szabadalmi vita tárgyát képezi a Charpentier és Doudna, illetve a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a Harvard Egyetem Feng Zhang vezette közös kutatócsoportja között.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top