+ Tudomány

Hátborzongató előtörténete van a most megújult kínai filozófiai intézetnek

konfuciusz

Filozófiai intézetet nyitott a Kínai Tudományos Akadémia, hogy elősegítse a tudomány és a filozófia közötti szorosabb együttműködést – adta hírül a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

Paj Csun-li, az akadémia elnöke a csütörtökön Pekingben megrendezett hivatalos megnyitón elmondta: az új intézmény a tudományos és technológiai fejlődés filozófiai kérdéseivel foglalkozik majd elsősorban. A várakozások szerint az intézet munkája támogatást biztosíthat a tudományos és technológiai innováció számára a filozófia szemszögéből.

Az intézet öt kutatóközpontból áll, amelyek a logika és matematika, a fizikai tudományok, az élettudomány, az intelligencia és a kognitív tudomány területeivel foglalkoznak.

A Kínai Tudományos Akadémiát 1949-ben, a Kínai Népköztársaság megalakulásának évében alapították, több mint száz intézetével és 56 ezer kutatójával a világ legnagyobb kutatóintézményének számít.

A Nature című tudományos lap egy tavaly október 1-én megjelent cikkében rámutat: az akadémiát a megalakulását követően két jelentősebb támadáshullám érte a kínai kormányzat és az intellektuális elit részéről. A támadások hátterében a tudósokkal szembeni bizalmatlanság állt, mivel nemzetközi kapcsolathálójukban és a szabad gondolkodásra való igényükben az új állammal szembeni hűtlenség bizonyítékait látták.

Az 1950-es években Mao Ce-tung, kínai vezető meghirdette a “Virágozzék száz virág”, elnevezésű kampányt, melynek keretében arra szólította az akadémikusokat, hogy mondják el a véleményüket a kommunizmusról és az állam vezetéséről. A kampány azonban csapdának bizonyult: a kritikus vélemény megfogalmazóit megbélyegezték, és átnevelésre küldték. Az 1960-as években pedig, a kulturális forradalom égisze alatt az akadémia számos intézetét bezáratták, a kutatást leállították, és tudományos könyveket égettek el. Az akadémia saját adatai szerint ebben az időszakban 229 tudós halt meg úgy, hogy kivégezték őket vagy öngyilkosok lettek.

Miután Kína 1978-ban elkezdett megnyílni a külvilág felé, az akadémia a kormányzattal szorosan lépést tartva kezdte bővíteni tevékenységét, nemzetközi kapcsolatait és független bevételi forrásait. A 2013-ban Hszi Csin-ping kínai elnök által meghirdetett Egy övezet, egy út globális gazdasági és infrastrukturális kezdeményezéshez az akadémia a projekt tudományos pilléreként csatlakozott, amivel az akadémia vezetése közvetlen hozzáférést biztosított magának a kínai döntéshozókhoz.

Mindeközben az akadémia az 1980-as évektől kezdve a külföldi pénzügyi színtéren is terjeszkedett: nemzetközi befektetéseinek értéke becslések szerint meghaladja a 700 millió dollárt. Emellett több mint 30 konglomerátum és vállalat részvényeinek is birtokosa – ezek közül a legjelentősebb az akadémia Számítástechnikai Intézetéből elindult Lenovo, a világ három legnagyobb személyi számítógépgyártójának egyike, amely részvényeinek az akadémia a többségi tulajdonosa.

Ahogyan a Nature cikkének szerzője rámutat: az akadémia az elmúlt 30 év során elért, nagy fokú finanszírozási autonómiája azt jelenti, hogy a kínai vezetés nem képes olyan módon irányítani a kutatókat, mint az 1950-es és 60-as években.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top