Jászfényszaru környékén megszaporodtak a régészeti feltárások. Csak a tavasszal négy különböző régészeti lelőhelyen végeztek munkát, három esetben beruházáshoz kapcsolódó megelőző régészeti feltárás zajlott, egy esetben pedig leletmentő ásatás. Majd pedig június hónapban tértek vissza egy újabb leletmentő ásatás erejéig. Utóbbi esetében már az első terepszemle során megállapították, hogy egy Árpád-kori település kis részletével lesz dolgunk – írja a szolnokiregeszet.blog.hu.
Milyen lehetett a régi jászság?
A Jászságról készült korai térképek és a Fodor Ferenc által készített vízrajzi rekonstrukció alapján Jászfényszaru környéke valószínűleg egy igen vízjárta, lápos-mocsaras vidék lehetett a lecsapolások és folyószabályozások megkezdésig. Az ártéri, vizenyős területekből csak a homokdombok emelkedtek ki, és jelentettek biztonságot és megtelepedésre alkalmas élőhelyet az ember számára. Először ezeket a szárazulatokat hajtotta uralma alá a középkor embere. Itt építették fel a lakóházakat, kissé távolabb a műhelyeket, ahol a tímár, a fazekas, a kovács stb… tevékenykedett. A település szélén a jószágok karmájai lehettek, míg a határban a legeltetés és az arra alkalmas részeken a szántóföldi művelés zajlott. A jelenlegi leletmentésen a település egy külső szélét sikerült megkutatniuk, amely eredetileg egy gazdasági funkciót betöltő részhez tartozhatott.
Ha kíváncsi vagy a további részletek, a szolnokiregeszet.blog.hu oldalon találod.
