Tantárgy lesz az ateizmus, kár is tiltakozni!

Minden iskolában tanítani kell ezentúl a nem vallásos nézeteket is – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság, miután a brit oktatási miniszter kizárta az ateizmust az új érettségi tantárgyak közül. A bírósági ítélet egyenjogúvá tette az ateizmust, a humanizmust a kereszténységgel és a judaizmussal, így a tanároknak a vallások között ezt is tanítaniuk kell a hittanórákon – írta a Telegraph információira hivatkozva az eduline. A tudósítás így folytatódik:

Az ítélet hatalmas ellenkezést váltott ki a vallási csoportokból, akik azzal érveltek, hogy „a humanista eszmék már uralják a tanterv többi részét”, így a hittanórákon nem ezekről kellene szót ejteni.
Simon Calvert, a Keresztény Intézet vezetője úgy fogalmazott, a hittanóra az egyetlen olyan tanegység, ahol a diákokat arra tudják biztatni, hogy pozitívan gondoljanak a vallásokra. „A diákoknak nem kell matematikát tanulni történelemórán, miért kell tehát az ateizmust tanítani hittanon?” – fogalmazott.
A tanári szövetségek arra hívták fel a figyelmet, hogy a tantervet újra kell akkor gondolni, mert a döntés miatt káosz alakulhat ki.

Az ateizmust így definiálja az ateizmus-honlap:

Az ateizmus az istenek létezésébe vetett hit hiányával jellemezhető. Egyes ateisták továbbmennek ennél, és úgy vélekednek, hogy bizonyos istenek nem léteznek. Az előző álláspontot gyakran „gyenge ateista” álláspontnak, az utóbbit „erős ateizmusnak” nevezzük.
Fontos, hogy megjegyezzük a két álláspont közötti különbséget. A „gyenge ateizmus” egyszerű szkepticizmus; azt jelenti, hogy nem hiszünk Isten létezésében. Az „erős ateizmus” több ennél: pozitív hit abban, hogy Isten nem létezik. Ne ess abba a csapdába, hogy feltételezed: minden ateista „erős ateista”. Minőségi különbség van az „erős” és a „gyenge” álláspont között; nem egyszerűen mérték kérdése a dolog.
Egyes ateisták mindenfajta isten nemlétezésében hisznek, mások az általános tagadás helyett ateizmusukat meghatározott istenekre korlátozzák, például a kereszténység istenére.

Megosztás: