Plesznivy Edit: Barváj-vonták találkozása szabad
(Kopi Mundi Zoltán kiállítása elé – Tárt Kapu Galéria)
A Tárt Kapu Galéria kezdeti éveiben – még a lipótmezei intézet falai között anno – úgy terveztük, hogy a művészetterápiás műhelyek bemutatásán túl időről-időre teret adunk a látókörünkbe kerülő art-brut alkotók munkáinak is. E szakmai program természetesen tovább élt az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) 2007-es kényszerű bezárását követően, az e helyszínen[1] 2013-ban újranyílt Tárt Kapu Galéria vállalásai között is. Ugyanakkor az is nyilvánvaló volt számunkra, hogy a kiemelkedő kvalitásokat felmutató art-brut vagy outsider művész az itthoni szűkre szabott keretek között „fehér holló”, ritka kincs, és e téren átütő erejű tehetséggel csak kevéssel találkozhatunk. Jóval könnyebb helyzetben vannak az olyan gyűjtemények, mint például a Lausanne-i Art Brut Múzeum, a Lille-i Aracin kollekció, vagy a párizsi naiv múzeum, amelyek a magyarországinál jóval nyitottabb és befogadóbb társadalmi és vizuális közegben, az egész világra kiterjedő merítéssel dolgozhatnak, mikor a kortárs képzőművészet e rendhagyó területeire fókuszálnak.[2]
Négy esztendővel ezelőtt, 2011-ben Komáromi Erzsébet művészetterapeutával és Tóth Eszter galériavezetővel a németországi Kunsthaus Kannen Outsider és Art-brut Múzeumának éves kiállítására válogattuk a műveket.[3] Az általuk összegyűjtött anyagban találkoztam először Kupi Mundi Zoltán különös és megkapó plasztikáival. Az mindhármunk számára nyilvánvaló volt, hogy az Erzsi által felfedezett alkotó azon kevesek közé tartozik, akit a hazai outsider művészek sorában elsők között kell majd említenünk – persze varázsos szobraira más is rácsodálkozott már, hiszen a naiv és archaikus képi világokra különösen fogékony Vörösvári Ákos „Első Magyar Látványtár” gyűjteményében is őriz egy Mária-szobrot a művésztől.
A francia art brut szó angol megfelelőjeként Roger Cardinal vezette be az outsider art megnevezést a szakirodalomban 1972-ben, és új terminusával egyben a fogalom jelentéskörét is bővítette. A sérült mentális létet vagy a társadalmi peremre szorultságot hangsúlyozó Dubuffet-i értelmezés mellett, inkább a hivatalos kultúra körein kívül eső kreativitásra helyezte a hangsúlyt. Így meglehetősen tág körnek, számos tendenciának és alkotói magatartásnak ad helyet az outsider art. E megjelöléssel, joggal illethetjük Kopi Mundi munkáságát, ugyanis tökéletesen illenek rá a Roger Cardinal által az outsider művészekről leírtak:
… arról ismerszik meg leginkább, hogy a feszültség, a közvetlenség, az eredetiség és a következetesség összetéveszthetetlen jeleit viseli magán. Az outsider művész nem rabja semmilyen konvenciónak. Meghökkentő látomást tár elénk parancsoló hajhatatlansággal, már-már a megszállottságig elmenve. Minden egyes műve voltaképpen egy teljességnek – rendszert alkotó életművének – részét képezi, szervesen beleillik abba, összefoglalja azt, és tükrözi a művésznek azt a bizonyosságát, hogy ura képzelet alkotta világának.[4]
Kopi Mundi műveinek szokatlan esztétikumát a mély önazonosság és a megkapó bensőségesség adja, eredeti és egyéni látásmódja plasztikáin minden korláttól mentesen érvényesül. Komáromi Erzsébet nyelvújítási javaslata nyomán jelen esetben helytálló lehet az artézi művészet megjelölés is, amely szemléletesen és költőien láttatja e különös kreativitás lényegét az érintetlen, mélyebb rétegekből hatalmas erővel feltörő alkotóerőt.
Kopi Mundi keze nyomán a Dunából partra vetett uszadék fákból mesebeli lények – bohócok, boszorkányok, varázslók és szellemek –, archetipikus figurák, bibliai és mitológiai jelenetek formálódnak. A Michelangelónak tulajdonított alkotói elv, miszerint
a szobor benne van a kőben, csak le kell faragni a fölösleget,
nála némileg átalakul. Ő az uszadék fákba „bűbáj révén beszorult”, általa barvájoknak nevezett mágikus lényeket kelti újra életre. Szobrait szemlélve művészettörténeti előképeket természetesen nem, legfeljebb művészettörténeti párhuzamokat találhatunk. Felsejlenek Ludwig Kirchner német expresszionista művész érdes felületű színezett faszobrait, vagy a francia szobrász Niki de Saint Phalle harsogó koloritú humoros, groteszk idoljai. Nem véletlen e két művész felemlegetése ehelyütt, hiszen inspirációk után kutatva mindketten tudatosan nyúltak azokhoz a primitív, archaikus gyökerekhez, amelyeknek tápláló forrásánál a Kopi Mundi plasztikáit ihlető nyüzsgő sokaságot is megtaláljuk.
Egy Kopi Mundi Zoltánnal készült interjúból tudható, hogy a tényleges inspirációkat közeli barátja Indali Mihály bábtervező, és az 1996-os dél-franciaországi útján (Ménerbes-ben és Caromb-ban) megismert bábosok, utcazenészek féktelenül szabad világa adta. Attól kezdve maga is játszik – az ő szavaival – „rusztikus zenét” saját készítésű hangszerein, és bábszínháza számára farag „ősmarionetteket”, „lityegő babákat”. Anyaghasználatát illetően pedig, a lakhelyén Zebegényben lévő Hajózástörténeti Múzeum, a múzeumot alapító Farkas Vince hajóskapitány uszadék fából készült hajói és totemoszlopai adták az ötletet.
Kopi Mundi Zoltán különös álom- és fantáziavilága a magyar művészet egyik különc alakjának mesevilágát is eszünkbe juttathatja. Ide kívánkozik NA’CONXYPAN megidézése is, az a szürreális lényekkel benépesített, képzeletbeli birodalom, amelyet Gulácsy Lajos festőművész teremtetett meg képein és írásaiban a századfordulón. Gulácsyhoz hasonlóan Kopi Mundi is
… ki-be sétál a káprázat és a fantasztikum , az asszociációk bonyolult dzsungele és a meghökkentő, kacagtató naivitás direktsége között.[5]
Köszönet az alkotónak, köszönet a felfedezőnek és köszönet a Tárt Kapu Galériának azért, hogy szabad utat adtak a Barváj-vonták találkozásának.
[1] Bp. IX. Hőgyes Endre u. 2.
[2] Collection de l’Art Brut. 11, av. des Bergières, Lausanne-Svájc; Lille Métropole Museum of Modern, Contemporary and Outsider Art (LaM). 1 allée du Musée, Villeneuve d’Ascq – Franciaország; Musée d’Art naïf Max Fourny. Halle Saint-Pierre- 2, Rue Ronsard, Paris-Franciaország
[3] Museum für Outsider Art und Art Brut –Kunsthaus Kannen. Alexianer Hospital in Münster. Alexianerweg 9, Münster-Németország
[4] Roger Cardinal: Mi is az outsider art? In.: Belső utak képei. Art brut Ausztriában és Magyarországon. Kiállítási katalógus. Bp. MNG. 2008. 12.o.
[5] Szabadi Judit: Gulácsy Lajos. Bp. Fekete Sas Kiadó. 2007. 195.o.
