Ha hihetünk Tolsztojnak és Beethovennek, a művészet részben azért fontos, mert emberi oldalunkra hatva kapcsolja össze a művészt és a műélvezőt. Matthew Plummer-Fernandez képzőművész azzal kísérletezik, hogy mi történik, ha a befogadó nem annyira emberféle, hanem mondjuk egy egészen okos szoftver. Láttunk már olyat is, hogy valaki lejátszotta a fák évgyűrűit, meg olyan is történt, hogy szobrok fogták a technikát, és elkezdtek szelfizni.
Plummer-Fernandez Tumblr oldalán, a Novice Art Blogger (kezdő művészeti blogger) a Tate Múzeum online archívumából behívott képeket értelmeztetik a számítógéppel. A Torontói Egyetemen fejlesztett algoritmus eredményei néha viccesek, költőiek, máskor meg semmi értelmük nincs.
Itt van például a cím felett látható kép, az izraeli Menashe Kadishman Sheep B című képe. Egy csapatnyi bárányt ábrázol. „Kezdő művészeti bloggerünk” így jellemezné:
Sok elefánt van a folyóban de sok elefánt van a folyóban is. Hasonlít egy homokos területhez, homokból készült elefánttal.
Aubrey Williams Death and the Conquistador (A halál és a hódító) című festményéről pedig:
Közeli kép egy pizzáról, amit valaki néz, vagy pedig pizzát ábrázol, amely beleharap egy nagy tálba. Egy pizzára emlékeztet, amit úgy alakítottak, hogy egy dühös madárra hasonlítson.
Nem meglepő, hogy az algoritmus teljesen kiragadja a műveket a saját kontextusukból. Williamst, aki guyanai festő, nagyon érdekelte a Karib-szigetek spanyol hódítás előtti kultúrája, és a címből ítélve inkább egy erőszakos jelenetet ábrázol a hódítóval és azokkal, akiket hódítani akar. A Novice Art Blogger mentségére legyen mondva, a festmény valóban úgy néz ki, mint egy olivás-pepperonis pizza.
Plummer-Hernandez azt írja a projektről, hogy bár a politika és a különböző kontextusok kifognak az algoritmuson, meglepően jól bánik a hasonlatokkal. A következő Brice Marden-képről ez volt a véleménye:
Két piszoár egy épület sarkain mögötte, vagy egészen valószínű egy kép egy kis középületről. Kapcsolódhat egy téglafalra vetülő árnyékhoz, ahol sok régi WC van.
