Az Úri muri bemutató előadásának napján, október 5-én 18 órakor nyílik meg a Nagyszínház emeleti társalgójában A Nyugat Keleten című kamarakiállítás, amely Zsedényi
A magyar drámairodalom értékeinek, klasszikus és kortárs alkotásainak méltó bemutatása minden Nemzeti Színház legfontosabb feladata. Ezért ebben az évadban meghirdettük Az évad drámája elnevezésű programunkat, melynek során kiemelt eseményként kezeljük egy klasszikus magyar dráma bemutatóját. Az évad drámája megjelölésű darab nemcsak a szereposztás igényességével, a látványvilág gazdagságával, a bemutató időzítésével kerül a középpontba, hanem azokkal a színházi eseményekkel, kiegészítő programokkal is, amelyek egész évadon keresztül kísérik majd a darabot.
Az idei évadban e programsorozat Móricz Zsigmond színműve, az Úri muri köré épül. Bízunk benne, hogy újra „kortársunkká”, mindennapjaink részévé tehetjük az egyik legnagyobb magyar írót, akinek publicisztikáit, folytatásokban megjelenő regényeit annak idején egy ország olvasta a lapok hasábjain. Halálának 70. évfordulójára is emlékezünk akkor, amikor megidézzük életművét.
„Akkora vitalitás van ebben a városban, hogy ha a legcsekélyebb lehetőség nyílik meg a számára, óriási energiák fognak munkába lépni. Öröm fogott el, hogy néhány napot ott tölthettem s megéreztem, hogy a magyar életben mekkora vágy és erő van a fejlődésre.” Móricz Zsigmond: Mai napok: Miskolc. Nyugat, 1930.
A NYUGAT KELETEN
Móricz és a Nyugat szerzői estje Miskolcon 1931-ben (a Herman Ottó Múzeum irodalomtörténeti kiállítása)
Az Úri muri bemutató előadásának napján, október 5-én 18 órakor nyílik meg a Nagyszínház emeleti társalgójában A Nyugat Keleten című kamarakiállítás, amely Zsedényi
A kiállítás szorosan kapcsolódik a
ÚRI MURI
Az Úri muri a magyar irodalom egyik emblematikus története. Főhőse Szakhmáry Zoltán, a mintagazdasággal kísérletező földbirtokos, akinek újat akarása, cselekvő energiája apránként mállik szét szűkebb és tágabb környezete állóvizében. Házassága romokban, szeretőjét, a hamvas parasztlányt másfél éve rejtegeti a világ elől. Szakhmáryt szorongatják a gondok – az adósság, a lelkiismeret-furdalás, az értetlenség, az elmaradott kisvárosi közeg –, mígnem feladja a harcot és egy borgőzös-mulatós, maratoni „muri” során megtalálja problémáira a végső megoldást.
Lenyűgöző móriczi tabló a millenniumi idők vidéki Magyarországáról, a csörgheő csulik veszett semmittevéséről, középpontjában egy feloldhatatlan magánéleti konfliktussal. Az előadás Miskolcon Keszég László rendezésében kerül színre, a főbb szerepekben Zayzon Zsolt,
„Minden önmagát és a közönségét komolyan vevő színházi intézmény, formáció egyidejűleg hagyományos és modern, mert a hagyományba beágyazódva tud a jövőbe tekinteni. És a jövőbe tekinteni rendkívül fontos azóta, hogy az ízlés és a pénz útja szétvált. Minden néző igényli a számára szimpatikus útmutatást a lét, az eszmélet rejtelmeibe.” Keszég László, rendező
„Minden könyvében mind magyarok a Móricz Zsigmond emberei, s minél egyéniebbek, annál inkább magyar típusok. De az Úri muri egyik embere, a hőse, a kedves, a virtusos, a bizonytalan élő s tragikusan haló Szakhmáry Zoltán még másképpen magyar, mint a többi Móricz-figura. Ez a Szakhmáry Zoltán úgy magyar, mint ahogy Oblomov orosz. Ez nem egy magyar a többi közt. Ez egy kicsit, már amennyire egyes ember egy fajtát képezhet: a magyar.” Ignotus: Úri muri. Nyugat, 1928.
{jcomments on}
