Archív

Úri muri-premierrel kezdődik Az évad drámája programsorozat Miskolcon

Uri muri

Az Úri muri bemutató előadásának napján, október 5-én 18 órakor nyílik meg a Nagyszínház emeleti társalgójában A Nyugat Keleten című kamarakiállítás, amely Zsedényi Gyula miskolci fotográfus munkáiból.

A magyar drámairodalom értékeinek, klasszikus és kortárs alkotásainak méltó bemutatása minden Nemzeti Színház legfontosabb feladata. Ezért ebben az évadban meghirdettük Az évad drámája elnevezésű programunkat, melynek során kiemelt eseményként kezeljük egy klasszikus magyar dráma bemutatóját. Az évad drámája megjelölésű darab nemcsak a szereposztás igényességével, a látványvilág gazdagságával, a bemutató időzítésével kerül a középpontba, hanem azokkal a színházi eseményekkel, kiegészítő programokkal is, amelyek egész évadon keresztül kísérik majd a darabot.

Az idei évadban e programsorozat Móricz Zsigmond színműve, az Úri muri köré épül. Bízunk benne, hogy újra „kortársunkká”, mindennapjaink részévé tehetjük az egyik legnagyobb magyar írót, akinek publicisztikáit, folytatásokban megjelenő regényeit annak idején egy ország olvasta a lapok hasábjain. Halálának 70. évfordulójára is emlékezünk akkor, amikor megidézzük életművét.

„Akkora vitalitás van ebben a városban, hogy ha a legcsekélyebb lehetőség nyílik meg a számára, óriási energiák fognak munkába lépni. Öröm fogott el, hogy néhány napot ott tölthettem s megéreztem, hogy a magyar életben mekkora vágy és erő van a fejlődésre.” Móricz Zsigmond: Mai napok: Miskolc. Nyugat, 1930.

A NYUGAT KELETEN

Móricz és a Nyugat szerzői estje Miskolcon 1931-ben (a Herman Ottó Múzeum irodalomtörténeti kiállítása)

Az Úri muri bemutató előadásának napján, október 5-én 18 órakor nyílik meg a Nagyszínház emeleti társalgójában A Nyugat Keleten című kamarakiállítás, amely Zsedényi Gyula miskolci fotográfus 1931-es, a miskolci Nyugat-est résztvevőiről készített felvételeire épül. A fotótörténeti és irodalomtörténeti kuriózumnak minősülő képek mellett korabeli dokumentumok, fotók, film- és hangfelvételek segítségével idézzük meg Móriczot és korát.

A kiállítás szorosan kapcsolódik a Miskolci Nemzeti Színház készülő Úri muri bemutatójához, egyben Az évad drámája programsorozatunk nyitóeseménye is. Az anyag külön érdekessége, hogy az 1931-es Nyugat-esten részt vett Móricz felesége, Simonyi Mária színésznő is, aki az Úri muri első, 1928-as bemutatóján a női főszerepet játszotta, és akinek a szerző a darab első kéziratát ajánlotta.


Uri muri 2ÚRI MURI

Az Úri muri a magyar irodalom egyik emblematikus története. Főhőse Szakhmáry Zoltán, a mintagazdasággal kísérletező földbirtokos, akinek újat akarása, cselekvő energiája apránként mállik szét szűkebb és tágabb környezete állóvizében. Házassága romokban, szeretőjét, a hamvas parasztlányt másfél éve rejtegeti a világ elől. Szakhmáryt szorongatják a gondok – az adósság, a lelkiismeret-furdalás, az értetlenség, az elmaradott kisvárosi közeg –, mígnem feladja a harcot és egy borgőzös-mulatós, maratoni „muri” során megtalálja problémáira a végső megoldást.

Lenyűgöző móriczi tabló a millenniumi idők vidéki Magyarországáról, a csörgheő csulik veszett semmittevéséről, középpontjában egy feloldhatatlan magánéleti konfliktussal. Az előadás Miskolcon Keszég László rendezésében kerül színre, a főbb szerepekben Zayzon Zsolt, Fabók Mariann, Lovas Rozi, Gáspár Tibor látható.

„Minden önmagát és a közönségét komolyan vevő színházi intézmény, formáció egyidejűleg hagyományos és modern, mert a hagyományba beágyazódva tud a jövőbe tekinteni. És a jövőbe tekinteni rendkívül fontos azóta, hogy az ízlés és a pénz útja szétvált. Minden néző igényli a számára szimpatikus útmutatást a lét, az eszmélet rejtelmeibe.” Keszég László, rendező

„Minden könyvében mind magyarok a Móricz Zsigmond emberei, s minél egyéniebbek, annál inkább magyar típusok. De az Úri muri egyik embere, a hőse, a kedves, a virtusos, a bizonytalan élő s tragikusan haló Szakhmáry Zoltán még másképpen magyar, mint a többi Móricz-figura. Ez a Szakhmáry Zoltán úgy magyar, mint ahogy Oblomov orosz. Ez nem egy magyar a többi közt. Ez egy kicsit, már amennyire egyes ember egy fajtát képezhet: a magyar.” Ignotus: Úri muri. Nyugat, 1928.

{jcomments on}

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top