Mark Kac: A véletlen rejtélyei / Önéletrajz [Enigmas of Chance: An Autobiography] – Typotex Kiadó, 2022 – fordította Gyárfás Vera – 216 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-4931-65-2
A matematikával csak „hétköznapi szinten” foglakozók számára nem biztos, hogy ismerős Mark Kac (1914-1984) neve, az „A véletlen rejtélyei” című önéletrajzi kötete jó lehetőség arra, hogy megtanuljuk ezt a nevet. Nem csak – nem elsősorban – a matematikában elért eredményei miatt, hanem mert olyan idők és helyek tanúja, melyeknek mára már nyoma sincs.
- A lényeget így sem fogod érteni, de hátteret igen
- Mihez kezd egy matematikus a viccekkel?
- Végre megértheted, miről beszélt Einstein valójában?
- Sátáni figura volt-e a világhírű magyar tudományfilozófus?
- Hatdimenziós gólyát észleltek Kapolcs környékén…
- Nem azért találták föl az írást, hogy lejegyezhessék a szerelmes verseket!
- Elhitették velünk, hogy a matek olyan, mint a száraz lószar!
Mark Kac különös élete
több, egymástól élesen elkülönülő szakaszra – s azon belül is több részre – osztható. Egyrészt, ha időrendben nézzük, akkor élesen elkülönül a Kelet-Európában eltöltött gyermek- és ifjúkor, majd az ezt követő „amerikai élet”. Másrészt eszmélésétől – a matematika „megtalálásától” – kezdve külön válik a tudományos szenvedély és a hétköznapi élet.
Kelet-Európának azon a részén született
amelyet ma Nyugat-Ukrajnaként ismerhetünk, nem véletlen, hogy Krzemieniec nevű szülővárosának (itt született Juliusz Słowacki és Isaac Stern is) nem csak ukrán, de lengyel, orosz és jiddis neve is van. Kac fiatalkora az újjászülető Lengyelország keleti végén, egy zsidó közösségben zajlott, s így nem csak arról tudósíthat, ami a történelemkönyvek dicsőséges lapjain szerepel, de arról is, ami onnan kimaradt. Sajátos helyzetének köszönhetően megtapasztalta, miként nézett ki a Lengyel Köztársaság „kisebbségi nézőpontból”. Beszámol az élénk antiszemitizmusról, de arról is, hogy tehetségének köszönhetően miként léphetett túl az előítéletek okozta nehézségeken.
„Néhány éve levelet kaptam az egyik zaklatómtól. Nem emlékeztem a nevére, és nehezen tudtam csak felidézni, hogy milyen szerepet játszott a több mint ötven évvel korábbi eseményekben. Bocsánatot kért az akkori viselkedéséért, és azért, mert nem ismerte fel, hogy tehetségesebb vagyok, mint ő. Kérte, hogy ha legközelebb Lengyelországban járok, látogassam meg, és őszinte megbánást tanúsított. Tekintettel az időközben elkövetett bűnök nagyságrendjére, különösnek, egyszersmind meghatónak éreztem a már-már feledésbe merült ifjúkoromból érkezett mea culpát.”
A lembergi egyetemi évek krónikája
még a korábbi tapasztalatoknál is fontosabb, hiszen ebben az esetben a személyes tapasztalatok egy éppen felemelkedőben lévő szellemi központ belső életét, működését és emberi viszonyait tükrözik. Egy felemelkedőben lévő szellemi központ… aminek nem sok idő jutott, hiszen a második világháború pontot tett a történet végére, s ezt az aprócska pontot is nyomtalanul eltüntette a területet 1945 és 1991 között hatalmában tartó Szovjetunió.
Mark Kac-nak szerencséje volt,
éppen azzal, hogy elsőre nem – csak másodszorra – kapta meg az áhított egyéves amerikai ösztöndíjat. Ha elsőre megkapta volna, akkor a második világháború kitörése és az azt követő vérengzés már otthon találta volna. Így viszont nyilvánvaló volt, hogy nincs miért/hová visszatérni, és muszáj felépíteni egy amerikai életet, egy amerikai karriert…
„A Baltimore-ban töltött tíz hónap remekül bevezetett az amerikai életbe. Szavakkal kifejezhetetlen, hogy mennyire csökkent rajtam a nyomás, hogy milyen szabadnak éreztem magam, nem várt és elképzelhetetlen csodák vártak rám. Egészen más léptékben élhettem ott – több levegővel, több látnivalóval, több új emberrel. És mindenhol barátságosan és melegen fogadtak, a társas érintkezés könnyed volt és természetes. El sem mondhatom, milyen éles ellentétben állt mindez Lengyelországgal, ahol szigorú határvonalat húztak a zsidók és a nem zsidók közé…”
Az Amerikai Egyesült Államok olyan életet kínált Mark Kac számára,
amilyet el sem tudott képzelni. Amerikában senkit nem érdekelt a származása, s ráadásul komolyan vették matematikusi képességeit is. Lehetőséget láttak benne. A magyar olvasók számára külön csemege, hogy feltűnnek a kötet lapjain a magyar származású tudósok is. Érdekes – nem csak tudományos – információkat kaphatunk Erdős Pálról, Neumann Jánosról vagy éppen Wintner Aurélról.
Mark Kac önéletírásának különlegessége, hogy
nem csak személyes sorsáról, de tudományos pályafutásáról is olvashatunk, sőt tudományos fejtegetéseket is megenged magának! Ráadásul ezt képes úgy megtenni, hogy az „földi halandók” számára is érthető/befogadható. Ez pedig igazi örömöt okozhat azoknak is, akik úgy érzik, hogy be vannak oltva a matematika ellen.
