Szeptember elsején véget ért az Art Capital képzőművészeti fesztivál, melyet negyedik alkalommal rendeztek meg Szentendrén. Gulyás Gábor, a fesztivál főkurátora, a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) igazgatója a Gerlóczy Kávéházban megrendezett sajtóeseményen értékelte az idei Art Capitalt, és mesélt a múzeum őszi kiállításairól. A 16 tematikus tárlat közül Dmitrij Kavarga Anyag és test – Mérgező antropocentrizmus című kiállítását emelte ki, mely maga rendhagyó módján a klímaváltozás témáját is érinti (Kavarga apokaliptikus kiállításáról itt írtunk hosszabban). Mint Gulyás Gábor felidézte, az orosz poszthumán képzőművész projektjét 2 év szervezői munka előzte meg. Kavarga tárlata meghosszabbítva szeptember 15-ig látogatható, csakúgy, mint a Csipke Rózsika halott és a Magyar szürrealizmus kiállítások.
Gulyás Gábor az Art Capital 107 programja közül külön megemlítette a Madách Imre: Az ember tragédiája előadást. Madách művet Sardar Tagirovsky rendező a Laboratorium Animae Műhellyel közösen vitte színre, egyedülálló módon teljes egészében, rövidítések nélkül. A több mint 8 órás előadást négy szünettel játszották az Art Calpitalon. A fesztivál idén látogatócsúcsot döntött, a kiállításokon összesen 110 ezren vettek részt. A kültéri programok közül azok az egyszemélyes videókabinok voltak a legnépszerűbbek, melyekben színészek által megformált irodalmi hősök meséltek saját álmaikról. A jegyvásárlások alapján készült felmérések azt mutatják, hogy a legtöbben (40%) Budapestről és környékéről érkeztek az Art Capitalra. A külföldiek aránya 5% volt, közülük a legtöbben Romániából, Franciaországból és Ausztriából jöttek. A látogatók 10 %-a volt szentendrei lakos. A 2020-as Art Capital Bábel címmel kerül majd megrendezésre.
Gulyás Gábor az esemény pénzügyi hátterével kapcsolatban elmondta, hogy a legelső, 2016-os Art Capitalt azért nevezték nulladiknak, mert még nem voltak biztosak benne, hogy lesz folytatás. A főkurátor szerint a fesztivál jövője szempontjából különösen fontos volt a szentendrei önkormányzat segítsége, valamint azok a turisztikai támogatások, melyekben nagy hangsúlyt kapott Szentendre és a Dunakanyar. A támogatóknak köszönhetően az elmúlt két Art Capitalt viszonylag nyugodt anyagi háttérrel szervezhették meg, de akkor lennének a legnyugodtabbak, ha hosszú távú támogatásokat tudnának szerezni. Gulyás Gábor szerint a jelenlegi finanszírozási struktúra mellett egy ilyen volumenű fesztivált kizárólag támogatásból tudnak megvalósítani.
„Az Art Capital beérett, mint brand” – értékelt a főkurátor.
Lopott könyvek
A Ferenczy Múzeumi Centrum idén is rendez külföldi tárlatokat. Szeptember 12-én nyílik a Római Magyar Akadémián a Felvonulás – Tiltott és tűrt művészet Szentendrén a Kádár-korszakban című kiállítás. A tárlat a Kádár-korszak ellenzéki művészetét mutatja be, a kiállításon kizárólag a múzeum saját gyűjteményében található művek lesznek láthatóak. Szeptember 19-én nyílik az FMC Láthatatlan jelenlét 2.0 című tárlata Sepsiszentgyörgyön. Ugyanezen a napon debütál a Szentendrei Képtárban A nagy könyvlopás című kiállítás. 1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A hatvan évvel ezelőtti „tolvajok” és látogatók között nagy számban szerepeltek főiskolás művészek és művészettörténet szakos egyetemisták, akik a következő évtizedekben szakmájuk kiemelkedő képviselőivé váltak. A velük rögzített interjúk az 1950-es, 1960-as évekre vonatkozó páratlan, színes forrásanyagot alkotnak, amelyből a kiállításon részletek tekinthetők meg.
In Statu Quo
Október 6-án a Művészetmalomban nyílik a Természet-művészet című kiállítás, ami a tolcsvai művésztelep történetét mutatja be. Október 11-én az épület északi szárnyában nyílik meg az In Statu Quo – Tárgyalási struktúrák tárlat. A kiállítás annak a sorozatnak a része, amelynek keretében a Ferenczy Múzeumi Centrum évről évre bemutatja Magyarországon a Velencei Biennále egyik nemzeti pavilonjának legutóbbi kiállítását. A szent földön, Izrael területén számos olyan hely található, amely a monoteista vallások (a zsidók, a keresztények és a muzulmánok) képviselői számára szimbolikus jelentőségű. A XIX. század óta létező status quo egy olyan komplex szabályozás, amely keretet ad a különféle vallási és etnikai csoportok együttélésének. Ez a különleges kiállítás ezt a törékeny rendszert mutatja be – építészeti tervek, makettek, archív dokumentumok, fotók, videók és kortárs műalkotások révén. A tárlat mindenekelőtt a különböző vallási közösségek harmonikus együttélésének lehetőségeire és ezek építészeti vonatkozásaira fókuszál. Ezen túlmenően megérthetjük azt is, hogy az összetett status quo miképpen segít megelőzni az erőszakot, miközben fenntartja a megalapozott szokásokat, s arra ösztönzi az egyes csoportokat, hogy folytassák küzdelmüket jogaikért és a birtokaikért. Így a jelenlegi status quo sem más, mint ideiglenes megoldás, amely csupán egy újabb megállapodás felállításáig tart.
Minden út Rómába vezet
Október 13-tól Rómában, a Campo de’ Fiori körüli utcákban is bemutatkozik a Szentendrei Szabadtéri Tárlat. Szintén októbertől látható a Másokról nem mondok semmit kiállítás, mely a Tanácsköztársaság során mártírhalált halt Kucsera Ferenc káplán emléke előtt tiszteleg. A tárlatnak az Ámos Imre-Anna Margit Múzeum ad majd otthont. Gyürk Dorottya, Szentendre kulturális alpolgármestere elmondta, hogy Kucserát a helyiek 100 éve szentként tisztelik. A városvezetés célja, hogy a helyiek körében kialakuljon az 1919-ben kivégzett káplán kultusza. A jubilleumi Kucsera-emlékév alkalmából igyekeznek minél több fiatallal megismertetni az 1919-ben kivégzett káplán életét. A Ferenczy Múzeumi Centrum a kiállítások mellett számos programot is szervez a következő két hónapra, többségük a tárlatokhoz kapcsolódik.
