+ Design

Dmitrij Kavarga kiállítása szerint már rég nem mi vagyunk a bolygó urai

Sötét víziók jelennek meg Dmitrij Kavarga alkotásaiban. A Moszkvában élő poszthumán művész installációiban az élő anyag keveredik az élettelennel, és meg-megjelenik a gondolat, mely szerint nem az emberiség irányítja a természeti folyamatokat.

fotó: Deim Balázs

A szentendrei Art Capitalon, a MűvészetMalom déli szárnyában látható Dmitrij Kavarga Anyag és test – Mérgező antropocentrizmus című kiállítása, melyen június végén Nemes Z. Márió esztéta tartott tárlatvezetést. A Moszkvában élő Kavarga a poszthumán művészet egyik leghíresebb képviselője, munkái 1988 óta láthatóak nemzetközi kiállításokon és fesztiválokon.

A poszthumanizmus olyan művészeti, esztétikai irány, amely azt vizsgálja, miként változott meg az ember és a természet viszonya a modern technológiai átalakulások nyomán. A tárlat címében szereplő antropocentrizmus olyan nézőpont, amely az ember felsőbbrendűségét hirdeti, és mindent az ember perspektívájából vizsgál.

Kavarga kiállítása ezt az emberi dominanciát igyekszik megkérdőjelezni, és bemutatni, hogyan hatunk környezetünkre, és az miként hat vissza ránk. A Szubsztancia és test című mozgó robotinstalláció természeti képeket vetít ki monitorokon, melyeket speciális, Kavargára jellemző formaegyüttesek kötnek össze.

A Szubsztancia és test című installáció – fotó: Deim Balázs

Ahogy a tárlatvezető elmondta, az orosz művész munkáiban az absztrakció és a figurativitás folyamatosan keveredik egymással. Kavarga nem tradicionális képzőművészeti anyagokból dolgozik, hanem műanyagból, polimerekből, 3D nyomtatással létrehozott elemekből. Nemes Z. Márió szerint ez az anyaghasználat is erősen jellemző a poszthumán esztétikára:

„A 3D nyomtatás és a műanyag arra utal, hogy a művész elbizonytalanodott a természetes és mesterséges anyagok elhatárolhatóságában. A műanyag használata döntő jelentőségű, mert a művészetben való alkalmazása a 20. század közepén még botrányosnak számított. A műanyagot sokan identitás nélküli anyagnak tartották a formátlansága miatt. A kortárs művészetben és a poszthumán irányzatban épp az identitás nélküliség miatt kap fontos szerepet a műanyag és a 3D nyomtatás”

A váz című alkotás burjánzó formáival és pulzáló, lüktető felületével hívja fel magára a figyelmet. Ahogy Nemes Z. Márió megjegyezte, a poszthumán művészet egyik fontos jellemzője, hogy az alkotók az élő és élettelen anyag közti határokat is igyekszenek bizonytalanná tenni.

fotó: Deim Balázs

A tárlat talán egyik leginkább zavarba ejtő installációja a Tunguszkai anyag, amit a rejtélyes tunguszkai esemény ihletett meg, amely körül a mai napig rengeteg a kérdőjel. A természeti katasztrófa 1908-ban a szibériai Tunguszka folyó partján történt, és vélhetően egy jégmeteorit okozta, mely 5-10 kilométeres magasságban felrobbant. A robbanás a becslések szerint körülbelül 80 millió fát tépett ki a földből. Rengeteg expedíciót szerveztek a helyszínre, a területet rejtélyes zónaként tartották számon az orosz kultúrában, és a mai napig sok művészt foglalkoztat a téma. Dmitrij Kavarga térbe lógatott installációja a meteorit által letarolt földfelszínt modellezi, az acélhuzalok között fekete lé csordogál, és az objektum mozgását furcsa morajok, zajok kísérik.

Dmitrij Kavarga Tunguszkai anyag című installációja a szentendrei MűvészetMalomban – Fotó: Deim Balázs

“Az installáció elbizonytalanítja a térbeliségünket. Nem tudjuk eldönteni, hogy az objektum mélyen van-e és honnan jött elő. A művész a formátlan, letarolt tájat akarja ábrázolni. Valami olyasmit látunk, ami láthatatlan, Kavarga mégis láthatóvá akarja tenni.  

– mondta Nemes Z. Márió.

Fotó: Deim Balázs

A Tunguszkai anyagról a szovjet ipar, környezetszennyezés és katasztrófák kapcsán eszünkbe juthat a csernobili atomerőmű-baleset is, amely hasonlóan mitikus esemény volt.

“A poszthumán művészek arra próbálnak rámutatni, hogy katasztrófák közelségében kell élnünk mindennapjainkat, és lehet, hogy ez emberiség elveszítette a környezetében zajló folyamatokra való ráhatási képességét”

– mondta az esztéta a tárlatvezetés végén.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top