Mész a bicikliddel, és hirtelen elüt egy szabálytalanul közlekedő autó. A kórházban ébredsz, túlélted, de szinte mindent újra kell tanulnod. S akkor a terápia részeként kapsz egy gitárt, ami a világhírnévig repít.
Ez a vázlatos történet akár egy hollywoodi film szinopszisának az eleje is lehetne, pedig ez a valóság: Melody Gardot énekesnő 19 évesen hazafele biciklizett, amikor egy terepjáró elütötte, majd cserbenhagyta. Az élete tehát forgatókönyvbe illő, mégsem csupán ennek, hanem egyedi atmoszférájú zenéjének és hangjának, karizmatikus személyiségének – melynek állandó kelléke a napszemüveg, amit fényérzékenysége miatt muszáj viselnie – köszönhető, hogy július 5-én mindössze 33 évesen már a Müpa Jazzlegendák sorozatában lép fel. Mielőtt a kalandos életutat megismerjük, mindenkinek érdemes 12 percet szánni arra, hogy ezt a koncertfelvételt meghallgatja.
Melody művészcsaládba született Philadelphiában, s miközben fotós édesanyja a világot járta, ő a nagyszülei mellett talált valamicske megnyugvást. Bár 9 éves korában elkezdett zongorázni, s 16 éves korától fel is lépett bárokban, mégsem volt egyértelmű, hogy a zene lesz az élete. Gimnázium után divattervező szakon tanult tovább. S akkor jött a sorsfordító pillanat, a baleset, a kóma, s az azt követő hosszú felépülési szakasz, melynek során 18 hónapot töltött kórházban.
„A balesetem után teljesen újra kellett építenem magam. Újra meg kellett tanulnom látni, s halókészülék segítségével hallani. A testemet teljesen át kellett programozni. A gyógyulási folyamat középpontjában pedig a zeneterápia állt.”
– mesélte egy korábbi interjúban. Az ágyon fekve tanult meg gitározni, s még a kórházban belefogott a dalszerzésbe. A gitár volt a fizioterápia az ujjai számra, az éneklés az út, amellyel újra tanulta a szavakat. Az így született dalokat felrakta a netre, majd később Some Lessons – The Bedroom Session címmel meg is jelentette. Első albuma, a melankolikusabb jazzes, bluesos Worrisome Heart először még magánkiadásban jelent meg. Hamarosan azonban az egyik legnevesebb jazzkiadó, a Verve szerződtette. 2009-es My One and Only Thrill című lemeze klasszikusabb jazz-pop vonalat követi, harmadik – The Absence című – albumán a brazil Heitor Pereire produceri munkájának köszönhetően latinosabb dallamok is helyet kaptak. Bár ezek az albumok már világszerte ismertté váltak, Melody kezdetben csak Amerikában turnézott, ugyanis balesetéből visszamaradó sérülései – idegpályáinak károsodása miatt a mai napig érzékeny a fényekre és a hangokra – megnehezítették az utazást. Nem sokkal később viszont már bevette az egész világot, a legnevesebb koncerttermek és fesztiválok állandó fellépője jazzes alapú, ám számos más stílust és műfajt egybeolvasztó zenéjével. Dalaiból és személyiségéből pedig egyfajta bölcs és megnyugvó életigenlés sugárzik. Évek óta a buddhista filozófia tanításait követi, humanitáriánus ügyek lelkes támogatója, s emellett rendszeresen tart előadásokat a zeneterápia hasznáról, a módszerről, ami őt is visszahozta az életbe.
Több mint egy éve Párizsban él, s legutóbbi albumára is a, 2012 és 2016 között, az „öreg kontinensen” adott koncertjeiből válogatott. Közel 300 koncertfelvételt hallgatott végig, mire összeállt a február 9-én megjelent válogatáslemez, a Live In Europe anyaga.
„Amikor hangot adsz ki magadból, az a végtelenségig folytatódik. A hang rezgés, a rezgés pedig energia. Mind túlél minket, még akkor is, amikor már halottak vagyunk. Amikor például a Bécsi Állami Operaház színpadán sétálok, érzem, hogy Chopin és Rachmanyinov nyomdokaiban haladok”
– mesélte. Reméljük, a Müpában is érezni fogja az eddig fellépő művészek energiáját, s ő is ott hagy magából valamit örökre a színpadon.
