Izgalmas kérdés, hogy mennyit érhetnek a magyar művészek. Ennek megválaszolására tett kísérletet Magyarországon először a hazai vezető műtárgyhirdetési oldal, a mutargy.com A magyar aukciós piac című kiadványában, melyben a magyar festőművészek hazai és nemzetközi teljesítményét mérik. A hiánypótló publikációt november 14-én a MÜPA-ban, a mutargybefektetes.hu portállal közösen szervezett Műtárgybefektetési Konferencián mutatják be.
A kiadvány adatsorok alapján ábrákkal, grafikonokkal színezve közli például a hazai és nemzetközi aukción legdrágábban eladott magyar művész készítette műalkotások top 100-as listáját, de szerepel benne a top 50 nem élő vagy a top 20 élő magyar, illetve magyar származású művész rangsora is. A szerzők külön foglalkoznak a közelmúlt műtárgypiacát érintő tendenciákkal, többek közt megállapítják, hogy 2016-ban 11,5 milliárd forint volt a magyar művészet hazai és nemzetközi aukciós forgalma. Kiderül, ki a legdrágább élő magyar festőművész, hogy melyik képet adták el a legmagasabb áron, és hogy minimum 70 millió forintos leütési ár kell ahhoz, hogy egy műalkotás bekerüljön a top 100-ba.
A számokat befektetési szempontból vizsgálják, ez átláthatóbbá teszi a piacot műgyűjtők számára is. A kutatás 48 ország 700 aukciósházának több mint 30 ezer árverési adatára támaszkodva tekinti át a 2007-2016 közötti időszakot. Mindez a független, de műtárgyi adatok vizsgálódásában járatos Sergey Glekov orosz alkalmazott matematikus szakmai támogatásával valósult meg, aki a matematika módszereivel elemezte a képzőművészeti piacot.
A projektet Kollmann Szilvia, a mutargy.com portál ügyvezetője szervezte meg. Közgazdászként, banki tapasztalatai alapján szükségesnek gondolta a nehezen hozzáférhető műtárgypiaci adatokat egybegyűjteni, és közreadni. A csapat munkáját Martos Gábor művészeti író is segítette. Ez alkalomból rendezett sajtótájékoztatón Martos kiemelte, hogy a műgyűjtőknek, műértőknek nem elég a sajtóra támaszkodni az aukciós leütési adatokkal kapcsolatban; a sajtóanyagok sokszor tévesek, pontatlanok, olykor még a műtárgykategóriák is ködösek. Mint mondta, nem szeretné azt a látszatot kelteni, mintha A magyar aukciós piac biztosan hibátlan lenne, „hiba nélkül nincs kiadvány”, ám a magyar műtárgypiaci helyzetről ennyire mély és tudományosan megalapozott elemzés még nem készült.
A katalógust tárgyévre vonatkozóan, évente tervezik kiadni, a magyar mellett angol nyelvű szöveggel. Az érdeklődők a Műtárgybefektetési Konferencián kaphatják kézbe először, a szervezők ajándékaként, megvásárolni aukciósházakban és a KUBIK közösségi irodában lehet. A konferencia a kiadványbemutatón túl is érdekes programnak ígérkezik: a szervezők célja, hogy a kortárs képzőművészetre fókuszálva találkozóhelyet kínáljanak a szakma szereplőinek. Kerekasztalbeszélgetéseken vitatják meg például a hazai műgyűjtés stratégiáit, motivációit olyan szakértőkkel, mint a kortárs magyar művészet egyik legjelentősebb műgyűjtője, Spengler Katalin. Előadások hangzanak el művészeti trendekről, műtárgyvédelemről és más, a művészeteket kedvelők számára hasznos témákról.
A konferencia és a kiadvány – amellett, hogy figyelemfelkeltő információkat adnak ismert és kevésbé ismert képzőművészeinkről – kezdő és rutinos gyűjtőbefektetőknek egyaránt eligazodási pontokkal szolgálnak. Könnyen elképzelhetjük, hogy minél áttekinthetőbbé válik a műtárgypiac, annál jobban fog pezsegni, miközben a kívülállók érdeklődése is jó eséllyel megnő a műtárgykereskedelem iránt.
Műtárgybefektetési Konferencia, 2017. november 14., MÜPA, Auditórium
