A változás szelei fújnak a magyar könyvszakmában. Becsődölt az Alexandra, új elnököt kapott az MKKE, egyre több érdekvédelmi szervezet alakul meg és hallatja a hangját. Az efféle átmeneti helyzetekben, a nagy döntések meghozatala előtt érdemes körülnézni, hogyan csinálják ugyanezt máshol, például a szomszédos országokban. Így hát üzleti titkok nyomába eredtem Ausztriában, és a készséges „sógorok” szerencsére jó néhány információt a rendelkezésemre bocsátottak. Messze nem tökéletes ez a rendszer sem, de hátha akad benne egy-egy olyan elem, amit érdemes lenne átvenni tőlük…
KIADVÁNYOK
Az osztrák könyvpiac forgalma 2015-ben körülbelül 730 millió euró volt. Ez a 2014-es adatokhoz képest 0,68%-os csökkenést mutat. 2016-ban azonban 0,8%-kal emelkedett a forgalom. A teljes piacnak 29,2%-a fikciós irodalom, 22,2%-a önsegítő/tanácsadó, 15,4%-a gyermek- és ifjúsági, 10,8%-a szakkönyv, 9%-a útikönyv, 5,4%-a bölcsészettudományi tárgyú, 5,1%-a természettudományi, 2,9%-a pedig társadalom- és jogtudományi.
A normál kemény- és puhafedeles kiadványok forgalma az elmúlt évben 4%-kal nőtt. Az osztrák könyvpiacon emellett külön kategória a „Taschenbuch”, ami puhafedelű, kisebb (zsebben vagy kistáskában elférő) kiadványt jelent – ezekből 9,1%-kal kevesebbet adtak el 2016-ban, hangoskönyvekből pedig 5,1%-kal. A piacnak egyébként 77,3%-át teszik ki a normál könyvek, 21%-át a „Taschenbuch”-ok és 1,7%-át a hangoskönyvek.
Ha a tartalom szerinti megoszlást nézzük, azt találjuk, hogy a fikciós irodalom forgalma 2016-ban 5,1%-kal, a szakkönyveké 1,5%-kal csökkent. Minden másé viszont nőtt: a gyermek- és ifjúsági irodalomé 6,3, az útikönyveké 3,3, az önsegítő/tanácsadó könyveké 2,1, a természettudományi 3,7, a társadalom- és jogtudományi 7, míg a bölcsészettudományi témájú könyveké 9,3%-kal.
KÖNYVKERESKEDELEM
Az 1990-es években négy jelentős könyvnagykereskedés uralta a piacot: a Lechner & Sohn, a Hain, a Mohr-ZG és a Morawa (utóbbi kettő 1992-ben egyesült). 1997-ben a Lechner & Sohn megszűnt, ami hatalmas változásokhoz vezetett. Sok német kiadó ekkor átállt a nagykereskedő közbenjárása nélküli értékesítésre, vagy német nagykereskedőkkel intézte az ausztriai ügyeit is. Manapság a Mohr-Morawa és a Hain a piacvezetők, illetve említésre méltó még a tankönyvszállításra szakosodott ÖBZ Buchauslieferungsgesellschaft is.
A nagykereskedők cégtípusának neve a magyarra lefordíthatatlan „Barsortiment”, ami azt jelenti, hogy saját költségükre és saját nevükben terjesztik a könyveket. A kiadóktól nagykereskedelmi áron veszik át az árut, amit aztán a normál piaci árnál kedvezőbben, kiskereskedelmi árréssel adnak át a kisebb boltoknak – a kettő különbsége, azaz a 45-50%-os nagykereskedelmi árrés a nyereségük. Emellett néhány saját üzletet is fenntartanak.
Ausztriában (Németországgal ellentétben) nem a kiadók, hanem a nagykereskedők alkalmazzák azokat az ügynököket, akik az aktuális kínálatot bemutatják és promotálják a könyvesboltoknak. Ez a rendszer nagy segítség a kis kiadóknak, akik nem vagy csak nagy anyagi áldozattal tudnának saját ügynököt foglalkoztatni.
Az országban összesen 1657 hivatalosan bejegyzett könyvesbolt és 1492 könyvkiadó található. Szintén régóta léteznek és az internet elterjedésével egyre fontosabb szereplőkké válnak a piacon a szállításos alapon működő kereskedői hálózatok is (manapság főleg a webáruházak és az online értékesítő szerzők/kiadók töltik be ezt a szerepet). Ezek mind a hagyományos könyvesboltoknak, mind a nagykereskedőknek komoly konkurenciát jelentenek, és hosszú távon biztosan hozzájárulnak majd a piac további átrendeződéséhez.
ÁRAK, VÁSÁRLÓERŐ, ÁLLAMI TÁMOGATÁS
2000. június 20-én lépett életbe a törvény, amely szerint a kiadók kötelesek – a piac szereplőit és feltételeit figyelembe véve – fix árat kiszabni a kiadványaikra. A könyvet utoljára értékesítő fél a fix ártól maximum 5%-ban térhet el, és csak időszaki akciókat vezethet be. (Mindez természetesen nem vonatkozik a használt, antikvár vagy sérült könyvek értékesítésére.) 2015-ben egy új könyv átlagosan 14,11 euróba került, ami a 2010-es adatokhoz képest 9,85%-os drágulást jelent. A normál könyvek átlagos ára 15,68 euró, a „Taschenbuch”-oké 10,31 euró volt.
Az osztrák háztartások havonta átlagosan 31,8 eurót (az összes kiadásuk 1,1%-át) adnak ki nyomtatott médiára, papír- és írószerárura. Ebből 8,6 eurót (0,1%-ot) költenek könyvekre, 14,9 eurót (0,5%-ot) újságokra.
Az osztrák állam évente többször is kiír pályázatokat a könyvkiadás, a könyvnyomtatás, a folyóirat-irodalom és a fordítás támogatására, amelyekre projektterv formájában lehet jelentkezni. Emellett léteznek állami ösztöndíjak, prémiumjuttatások és díjak (pl. Staatspreis Die Schönsten Bücher Österreichs, vagy a több kategóriában átadott Österreichischer Kunstpreis) is. Mindemellett az elmúlt években inkább a szabad verseny hatása érvényesült a könyvkereskedelemben, nem az állami támogatásoké.
PROBLÉMÁK A KÖNYVPIACON
Egy 2016-os kutatás, amelynek a Könyv Világnapján hozták nyilvánosságra az eredményeit, a legnagyobb problémának a kis könyvesboltok helyzetét tekinti. Az online áruházakkal ellentétben nekik olyan költségeket is állniuk kell, mint a helyiség bérleti díja és a rezsi (kb. 39,6%), és persze az alkalmazottak bére (43,6%). A nagykereskedők óriásüzleteinek ezek nem jelentenek túl nagy anyagi terhet, de a kiskereskedők helyzete a 20,6%-ban emelkedő fenntartási költségekkel és a mindeközben csak 7,2%-os emelkedést mutató könyvárakkal lassacskán teljesen ellehetetlenül. Benedikt Föger, az Osztrák Könyvkereskedők Egyesületének elnöke az állam részéről az adózás és a kiskereskedelem fennálló szabályainak revízióját, a kiadók részéről pedig az árazás újragondolását tartaná célravezetőnek. Átfogó támogatási stratégia nélkül ugyanis a könyvkereskedések képtelenek lesznek fenntartani a jelenlegi állapotot, ami akár népszerű könyvesboltok tönkremenéséhez és bezárásához is vezethet.
Köszönöm az információkat az Osztrák Könyvkereskedők Egyesületének!
