A világ legnagyobb, gravitációs hullámokat megfigyelő teleszkópjainak felállításán dolgozik Kína a Tibeti Autonóm Területen, a távcsövek az univerzumból érkező leggyengébb visszhangokat is képesek lesznek észlelni.
Az építkezés az első, Ngari No. 1 kódnevű teleszkóppal kezdődött 30 kilométerre délre a Ngari prefektúrában lévő Shiquanhe várostól – mondta el Jao Jung-csiang, az Állami Csillagvizsgáló Intézetek (NAOC) vezető kutatója.
A tengerszint felett 5250 méteres magasságban lévő teleszkóp az északi félteke gravitációs hullámait észleli, és adatokat gyűjt róluk, várhatóan 2021-től. Az építkezés második szakaszában 6000 méteres tengerszint feletti magasságban építenek teleszkópokat.
A gravitációs hullámokat megfigyelő obszervatórium a becslések szerint 130 millió jüanba kerül. A projekt többek között a Nagyenergiájú Fizikai Intézet (IHEP) és az Állami Csillagvizsgáló Intézetek (NAOC) kezdeményezésére valósul meg.
Ngari tiszta égboltjával, nagy magasságával és minimális emberi tevékenységével a világ legjobb helyszíne a kozmikus fény apró változásainak megfigyelésére – vélik a szakértők. Jao szerint Ngari obszervatóriuma a világ gravitációs hullámokat megfigyelő legfőbb bázisainak egyike lesz a Déli-sarki Teleszkóp és a chilei Atacama-sivatagban lévő állomás mellett.
A gravitációs hullámok létezését elsőként Albert Einstein jósolta meg általános relativitáselméletében száz évvel ezelőtt. Létezésük bizonyítékaként azonban csak 2015-ben, majd 2016-ban észlelt gravitációs hullámokat a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) livingstoni és hanfordi detektora: mindkét hullámot egy-egy kataklizmaszerű esemény, két, a Nap tömegének sokszorosát kitevő fekete lyuk összeolvadása okozta.
