Római kori diadalív maradványai kerültek elő egy szerbiai szénbányából, az ókori Viminacium település romjai közül, nem ez az első nagy felfedezés a területen.
Korábban római kori hajóroncsokat találtak a szénbánya területén, tavaly augusztus óta viszont már az ókori város magjának feltárása folyik, így komolyabb leletekre is számítanak a kutatók – mondta a belgrádi Nova Televíziónak Misko Korac archeológus.
A diadalívet Viminacium főutcáján találták. A vizsgálatok szerint a 2. század végén, vagy legkésőbb a 3. század elején emelhették. A kőbe vésett feliratmaradványok alapján Marcus Aurelius Antonius császár tiszteletére készült, akit Caracalla császárként ismerhetünk.
Caracalla 198. és 217. között uralkodott, és arról vált ismertté, hogy 212-ben a birodalom minden szabad születésű lakosának polgárjogot adományozott.
A viminaciumi diadalív körülbelül 10 méter magas és 6 méter széles volt, négy oszlopra épült (tetrapylon), és egy kapuja volt.
A lelőhelyen eddig több tízezer leletre bukkantak, közöttük aranyozott, varázsláshoz használatos cserepekre, márványból és jádekőből készült szobrokra, freskókra és edényekre, valamint mintegy 14 ezer sírra.
Viminacium, amely a Belgrádtól mintegy 70 kilométerre keletre fekvő Kostolachoz tartozik, a Római Birodalom egyik katonai táborhelye, az egykori Felső-Moesia központja volt. A rajta áthaladó út kötötte össze a birodalom nyugati részét Konstantinápollyal.
Az első emlékek a városról az 1. századból származnak, amikor már virágzó településnek számított. A történészek szerint az 5. században a hunok elpusztították, később azonban I. Justinianus császár – stratégiai jelentősége miatt – újjáépítette, ám Viminacium lassan elpusztult.
Viminacium mára a régészek értékes lelőhelyévé vált, ám eddig a 450 hektáron fekvő ókori településnek mintegy öt százalékát tárták fel. A kutatás 1882 óta folyik.
