+ Irodalom

4 év után fordulat Anne Frank naplója ügyében

Anne Frank

Anne Frank tizenéves zsidó lány 1942 és 1944 között vezetett naplót a náci megszállás alatt álló Amszterdamban.

Zoran Milanovic horvát köztársasági elnök hétfőn fogadta a Tolerancia Előmozdítása és a Holokauszt Emlékezetének Megőrzése Központ képviselőit, és támogatta azt a kezdeményezést, hogy az Anne Frank naplója című könyv visszakerüljön az ajánlott iskolai olvasmányok listájára – közölte az elnöki hivatal.

Natasa Popovic, a központ igazgatója elmondta: a kezdeményezést, amelyet a honvédő háború antifasiszta veteránjainak spliti egyesületével együtt indítottak, eljuttatták a miniszterelnökhöz, a tudományos és oktatási minisztériumhoz, a belügyminisztériumhoz, a külügyminisztériumhoz és az Európai Unióhoz, valamint az oktatási ügynökséghez is, de ez idáig semmilyen választ nem kaptak.

Az államfő szerint semmi oka nincs annak, hogy az Anne Frank naplója ne legyen ismét ajánlott olvasmány az általános iskola 8. osztályában, és támogatásról biztosította a kezdeményezés elindítóit.

Horvátországban 2019-ben az oktatási minisztérium minden magyarázat nélkül úgy döntött, hogy lekerül az ajánlott olvasmányok listájáról Anne Frank naplója. Óriási volt a felháborodás és több ezren írták alá akkor azt a petíciót, amelyben a könyvnek az iskolai programba való visszahelyezését követelték. Ez azonban azóta sem történt meg.

Anne Frank tizenéves zsidó lány 1942 és 1944 között vezetett naplót a náci megszállás alatt álló Amszterdamban. Bujkáló családjával együtt felfedezték és deportálták, majd nem sokkal tizenhatodik születésnapja előtt a bergen-belsen-i koncentrációs táborban életét vesztette.

Horvátországot azért is érinti érzékenyen a téma, mert a második világháborúban kikiáltott Független Horvát Államban (NDH) a horvátok is követtek el háborús bűncselekményeket. Az usztasa mozgalom egyike volt azoknak a rendszereknek, amelyek együttműködtek a nácikkal több tízezer zsidó, szerb és roma megsemmisítésben.

A jasenovaci táborban, amelyet horvát Auschwitzként is emlegetnek, becslések szerint mintegy 80-90 ezer ember halt meg. Az áldozatok több mint fele szerb volt, de horvátországi és boszniai zsidókat, cigányokat és olyan horvátokat is kivégeztek, akik nem értettek egyet a rezsimmel. Az áldozatok között sok ezer gyermek is volt.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top