Vitéz jó legények, régi szép leventék táncainak muzsikái elevenednek meg Eredics Benjámin legújabb darabjában
Nemzedékek közös élménye Fekete István 1937-ben megjelent kalandregénye, A koppányi aga testamentuma, illetve a harminc évvel későbbi, azonos című film. Ezek a művek ihlették Eredics Benjamin mozgalmas, fordulatos tánczenéjét, melyben a korszak jellegzetes, karakteres figurái, valamint a végvárak vadregényes környezete a tánc nyelvén elevenedik meg. Ezt a leírást olvashatjuk a Végvárak, vitézek című, a Bartók Tavasz keretében sorra kerülő előadás ismertetőjében, melynek bemutatójára a Zeneakadémia Nagytermében kerül sor április 4-én.
Bár a 16. század vége időben már elég távol esik napjainktól, mégis jólesik elábrándozni azon, hogyan is folyhatott az élet a dicső végvárakban és azok környékén. Balassi Bálint is szorgalmasan tudósít minket erről, de hiába tudjuk, hogy verseit eredetileg daloknak szánta illetve azok dallamára írta, ez a zenei világ általában rejtve marad előlünk.
A koppányi aga testamentumából készült film világa képileg is élénken elevenítette meg ezeket a dicsőséges időket, így ha újranézzük az alkotást, valóban ráhangolódhatunk Eredics Benjámin zeneművének hangulatára. A Söndörgő Együttes tagja, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes “A hűtlen feleség – Barcsai szeretője” című táncballadájának zeneszerzője alkotását a Müpa 2020-as Zeneműpályázatán díjazták, ennek teljes zenei anyagát a Bartók Tavasz közönsége hallhatja elsőként ezen az előadáson.
Ha csodálkoznánk azon, miért is nyúlt a szerző a népzene világához a 16. század végi magyar zene megidézésekor, érdemes elolvasnunk Bartha Dénes zenetörténész írását arra vonatkozóan, hogy a török hódoltság korában mi is jellemezte a magyar zenét.
„… a ballada formájában napjainkig fennmaradt énekek világosítanak fel minket a históriás ének előadásmódjáról. Ezt a rögtönözve-előadó díszítő előadásmódot a XVI. században …eleven valóságában ma már csak a népzene régibb anyagában figyelhetjük meg. A magyar népzene tanúsága tehát felbecsülhetetlen segítségünkre van a XVI. század históriás énekanyagának interpretációjában.”
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy vajon milyen hangszereket használhattak ebben az időben? Erről így ír Bartha:
„A XVI. század műzenéjének általában a lant a vezető, divatos hangszere… A török hódítás az általános európai hangszerek mellett (lant, virginál, hegedű) lassan meghonosította a cigány hegedűsök és cimbalmosok alkalmazását is.”
Ami pedig a zenészek nemzetiségét illeti:
„Bethlen Gábor udvartartásának adatai hangszereket, zenészeket sűrűn említenek. Zenészei jelentékeny részben külföldiek: a vonósokat, a lantost, theorbistát, hárfást leginkább Németországból, a fúvósokat főleg Franciaországból hozatta. (…) Különösen a trombitások, a trombitás-együttes mindinkább növekvő túlsúlya jellemzi a XVII. század egyre jobban kialakuló magyar főúri együtteseinek zenekarát. Ezzel párhuzamosan halad a zenekarok magyarosodása; míg a Báthoryak, vagy Bethlen szinte kizárólag külföldi muzsikusokat szerződtettek, addig I. Rákóczy György szerényebb zenekarának tagjaiként 1636-ban már csupa magyar zenészről hallunk.”
Attól azonban nem kell tartanunk, hogy Eredics Benjámin csak a népzene mentén akar minket elgondolkodtatni erről az időszakról. A modern hangszeres effektusok éppúgy megjelennek művében, amelynek előadásában Kiss Péter zongorán, valamint a Zeneakadémia Népzene Tanszékének jelenlegi és volt növendékei, illetve a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara is közreműködnek. Nehéz lenne egy ilyen előadást narráció nélkül elképzelni, Hegedűs D. Géza vállalkozik erre a szerepre az esten.
Balassi Bálint Tánc-nóta című verse biztosan felötölhet bennünk az este folyamán:
„Boldog szemek, kik ezt látják, lábak, kik ezt ropják, | Fejér színű szép sarukat sarkok, kik hordozzák.|
Keskeny derekát kik fogják, | Gyenge karját tapogatják. |Úgy az mint akarják. | Mert én szemem szemeiddel szépen üsmerkedik,| Kezem akkor kezeidnek szépen hízelkedik. | Táncban lábam kedveskedik (…)”
Nehéz lesz egy helyben ülve maradnunk a zene hallatán, melyben a szimfonikus hangzás izgalmasan ötvöződik majd a népi hangszerek tónusával. Én a biztonság kedvéért keresnék egy táncházas programot is magamnak mindjárt a koncert utánra!
