+ Zene

Bartók neve világmárka

bartók

Bartók neve egyet jelent a tehetséggel, az egyéniség erejével, az elszántsággal, a felfedezési vággyal és kíváncsisággal.

fotó: oszk.hu
Keresés a weben

Sokan átéltük már: ha művészetre picit is fogékony külföldi ismerőseinkkel beszélgetve szóba kerülnek a jellegzetesen magyar dolgok, a híres fürdők, borok, paprikából készülő csodás ételek után nagyon hamar sorra kerülnek világhírű zeneszerzőink is, és az elsők között természetesen mindig ott van Bartók Béla. Büszkén mondhatjuk, hogy Bartók igazi kulturális világmárka, neve egyet jelent a tehetséggel, az egyéniség erejével, az elszántsággal, azzal a felfedezési vággyal és kíváncsisággal, amellyel a magyar népzene kutatása-gyűjtése során igyekezett hozzásegíteni bennünket gyökereink megismeréséhez és folklórkincsünk megőrzéséhez. 

Bartók Béla, Forrás: 24.hu

Nemzetközi hírű szupersztárunk nevét immár egy nagy összművészeti fesztivál is viseli, és bár épp a névadó zsenialitása, szellemisége előtt tisztelegve nemcsak zene, de számtalan más műfaj is helyet kap a programban, sőt, rengeteg kortárs, vadonatúj művet is műsorára tűz az eseménysorozat, azért 2022 áprilisában Bartók-remekekben sem lesz hiány. Nézzük is, hogy mi minden várható: Bartóktól a Bartók Tavaszon!

Kékszakállú

Bartók egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára tökéletesen visszaadja azt a korszellemet, amely a 20. század első évtizedeinek Európáját belengte. Hirtelen minden bizonytalanná vált az ember körül, és jött Freud is, aki tanaival rávilágított arra, hogy még belső magányunkban sem találhatunk megnyugvásra, hiszen önmagunknak sem vagyunk urai. Az ösztön mint valami fenevad leselkedik ránk, és észrevétlenül irányítja tetteinket. Ettől fogva a realitásnál már csak az emberi lélek tűnt kiszámíthatatlanabb és veszélyesebb ingoványnak. Bartók legendás operája – melyet csak keletkezése után hét évvel, 1918-ban mutattak be – maga is utal az emberi lélek bonyolultságára, félelmetességére, felvetve a kérdést: szerethetünk-e valakit úgy, ha mindent tudunk róla. Annak ellenére, hogy hőse valós történelmi személy, a cselekmény nem a realitásban, hanem az emberi lélek színterén játszódik, alakjai pedig szimbolikus figurák. Kékszakállú az örök magányosságra ítélt férfi, akivel Bartók személyisége sok közös vonást mutat.

Kékszakáll, Fotó: Gál Krisztián

A történettel a Bartók Tavasz keretében a lenyűgöző műfaji határátlépéseiről ismert formáció, a Sárik Péter Trió tolmácsolásában és a Budafoki Dohnányi Zenekar kíséretével találkozhatunk. Kékszakállú, illetve Judit szerepében a kiváló basszus, Cser Krisztián és a drámai szoprán, Miksch Adrienn lép színpadra. Sárik Péter bevallása szerint ahogy nekikezdett A kékszakállú herceg vára jazzverziójának, úgy vélte, könnyelműen vállalkozott a feladatra, noha a komolyzene jazzesítése terén jelentős tapasztalattal bír. Több mint egy évtizede adták elő triójával az Örömóda variációját, olyan sikerrel, hogy született is egy Beethoven-feldolgozásokat tartalmazó lemezük, majd Bartók zongoradarabjainak jazzátiratai következtek, az ebből készült album pedig Fonogram-díjat nyert. A zongoraművész-zeneszerző állítása szerint azért fontosak ezek az előadások és lemezek, mert így nagy eséllyel sok olyan ember is meghallgatja a komolyzenei műveket, akik egyébként nem váltanának jegyet koncertterembe vagy operaházba, ezáltal nem találkoznának ezekkel a nagyszerű alkotásokkal.

Sárik Péter Trió, Forrás: bjc.hu

Két kép

Csupa szín, formabontó ritmika: Két kép című művét Bartók a Kékszakállú előtt egy évvel komponálta, francia és magyar, keleti és nyugati hatásokat ötvözve. A virágzás című kép pasztell árnyalataival és különleges dallamvilágával a francia zeneszerző, Claude Debussy és az impresszionizmus hatását csempészi Bartók zenéjébe. Annak ellenére, hogy a művet Debussy Images sorozata ihlette, Bartók nem követi a francia mester által alkalmazott hármas szerkezeti felépítést, inkább azt a kétrészes formát választotta, amely Liszt rapszódiáit is jellemzi. A másik kép, A falu tánca meglepő ritmusokat és harmóniákat tartalmaz, rondóformát követ, és egyértelműen a népi hagyományokból táplálkozik. A Két kép Bartók életművének már csak azért is meghatározó jelentőségű darabja, mert sok későbbi zenemű előfutárának tekinthető: A kékszakállú herceg vára, a Táncszvit, A fából faragott királyfi és a zongoraversenyek ritmikájában és hangzásában is sok helyütt visszaköszönnek részleteik. Április 7-én és 12-én Várjon Dénes és a Concerto Budapest előadásában nem csak a Két képpel, de a darab hatását magán viselő 2. és 3. zongoraversennyel is találkozhatunk.

Várjon Dénes, Fotó Kondella Mihály

Bartók szaxofonon

Ha valami igazán különlegesre vágyunk, akkor feltétlenül látogassunk el a Signum Saxophone Quartet koncertjére a Bartók Tavasz keretében, mert az előadott zeneművek, illetve a szoprán-, alt-, tenor- és baritonszaxofonból álló formáció nem mindennapi párosításnak számít. Ennek egyetlen, de nagyon prózai oka, hogy az első szaxofon csak a 19. század közepén került ki a belga hangszerkészítő, Adolph Sax műhelyéből, így mondhatjuk, hogy a hangszer lemaradt a klasszikus zene fénykoráról. Az igazi virágzás csak az 1920-as években érkezett el, amikor a jazz nélkülözhetetlen elemeként meghódította a világot.

Saxophone, Forrás: verbnow.com

Ebből következik, hogy a Signum Saxophone Quartet előadásában elhangzó ismerős darabok mind új köntösben, szaxofonátiratként szólalnak meg a koncerten. Igazi érdekesség, hogy Bartók korában Magyarországon egyáltalán nem volt közismert és főként népszerű hangszer a szaxofon, Bartók mégis beépítette a zenekarba A fából faragott királyfi hangszerelésénél. Ezzel a gesztussal elsőként emelte be Magyarországon a hangszert a klasszikus zene világába. A Signum Saxophone Quartet lehengerlően karizmatikus csapatának előadásában a Román népi táncok átiratát hallgathatjuk meg. Az együttest alapító fiatal zenészek a kölni iskolaévek alatt, baráti társaságból alakultak zenekarrá, és – bár az eredeti felállás többször megváltozott – azóta is töretlen lelkesedéssel turnéznak, így szerezve egyre nagyobb népszerűséget a kvartettnek. Április 11-én mi is meghallgathatjuk őket a Budapest Music Centerben.

Signum Saxophone Quartet, Fotó: Nadine Targiel

Ensemble Mini

És ha valaki egyetlen este során szeretne a fent említett darabok közül meghallgatni párat, akkor számára az Ensemble Mini koncertjét ajánljuk április 6-án. A 2010-ben alapított „minizenekar” ötlete a brit karmestertől, Joolz Gale-től származik: olyan fiatal, kiváló zenekari muzsikusokat keresett meg, akik Németország vezető szimfonikus együtteseiben játszottak, és szívesen próbálták ki tehetségüket eredetileg szimfonikus zenekarra készült művek átirataiban is. A több mint egy évtizede világszerte nagy sikerrel turnézó együttes nem meglepő módon tehát olyan Bartók-átiratokkal készül a budapesti közönségnek is, amelyek nagyzenekarra születtek, de új értelmet és többletjelentést kaphatnak az átdolgozás révén. Ilyen formában élvezhetjük A fából faragott királyfi, a Román népi táncok és a Táncszvit magával ragadó dallamait is a sokak által várt koncerten.

Ensemble Mini, Fotó: Christoph Neumann

Az eredetileg a Bartók Tavasz blogján megjelent cikk a Müpa és a Librarius együttműködésének keretében olvasható itt.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top