A nyílt levelet FB-oldalán Barabás Richárd írta, aki 2006 és 2010 között az SZF hallgatójaként Gálffi László osztályába járt, mára visszavonult a színészi pályáról.
NYÍLT LEVÉL VIDNYÁNSZKY ATTILÁNAK
Tisztelt Vidnyánszky Attila
Vezérigazgató Úr!
Kevés igazabb, komolyabb, emberibb műfajt ismerünk, mint a színházat. A magyar és a nemzetközi drámairodalomban pedig kevés állandóbb elemet találunk, mint a kiállást az emberiességért, a kultúráért, a békért. Azokért az értékekért, amelyek első áldozatai minden háborúnak.
Ezért olvastam először hitetlenkedve, majd megdöbbenve, hogy a Nemzeti Színház együttműködési megállapodást kötött a magyar hadsereggel. Aminek keretében a Nemzeti Színház a „katonakultúrát” népszerűsíti majd. Ahogy Ön fogalmazott: „Egy felismerés kapcsolta össze a színházat a minisztériummal, mely szerint ugyanazt a célt szolgáljuk.”
Én, bevallom, nem értem, mire gondol. Mert a színház célja katartikus művészeti élményt adni. A hadseregé pedig az, hogy – hol nemes, hol alantas célból – embereket öljön. Nehezen látom a hasonlóságot.
Biztosan csak rosszul fogalmazott, amikor azt mondta, színházi munkálkodása csúcspontját jelentette az a hadsereggel tartott közös rendezvény, amikor a nézőtéren több ezer egyenruhás a színpadon állókkal együtt zengte – történetesen Dobó István – esküjét.
Pedig amikor egyenruhás fegyveresek ülnek a színházi lelátókon betanult szöveget skandálva, az minden, csak nem kultúra. Az nem a nemzet legszebb, hanem legsötétebb napjait idézi. Az nem lelkesítő, hanem hátborzongató.
Csak ajánlani tudom Önnek, tekintse át, milyen kontextusban értelmezi a hadsereg ezt a „kulturális” rendezvényt. „A produkciót követően a kadétokat az alábbi programok várták: high-tech haditechnika, szimulátorok, robotkutya, fegyverbemutatók, lézeres lövészet.”
Lézeres lövészettel a kultúráért.
Ehhez asszisztál Ön. Meggyőződésem szerint Ön áldozatául esett a magyar kormány lopakodó militarizációs stratégiájának.
De a Nemzeti Színház nem lehet a militarizáció előmozdítója. Éppen ellenkezőleg: pontosan azt kellene bemutatnia, hova vezet a „katonakultúra”. Ahogyan bemutatja azt a színház Szophoklésztől Madáchig, Örkénytől Brechtig.
Politikusként és egykori színészként is kérem: mondja fel a hadsereggel kötött megállapodást. Ne dolgozzon azon, hogy a színház skandáló fegyveresek terrénumává váljon. Önnek nem behívnia, hanem kiküldenie kell a fegyvereseket a nézőtérről.
Pozitív válaszában bízva:
Barabás Richárd
SZFE, 2006-2010
fővárosi frakcióvezető
A legfrissebb cikkek a színház és a művészet & politika rovatainkból
