Andónisz Jeorjíu: Történetek albuma [Ένα Άλπουμ Ιστορίες]– Vince Kiadó – fordította Lelik Krisztina – 248 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-3031-05-6
Az Európai Unió Irodalmi Díja azért (is) érdemel különös figyelmet, mert a díjazott kötetek – általában – nem a könnyed, olvasmányos bestsellerek közül kerülnek ki. A díj felhívja a potenciális olvasók figyelmét arra, hogy az olvasás több, mint puszta időtöltés… mondjuk, van abban valami egészen bornírt, hogy erre ma már fel kell hívni a figyelmet. De nem csodálkozhatunk, hiszen a minket körülvevő, egyre gyorsuló világban – ha nem is üdvös – fontos a gyors, könnyed, minél kevesebb ráfordítást igénylő „fogyasztás”.
- Különös házasság marokkói módra
- Kinek adja egy ukrán lány a szüzességét?
- Adam Biro: Éveken keresztül nem mertem franciául írni
- A sír körül románok, szászok és magyarok álltak – meséli Claudiu M. Florian
- Földi istenek a Kárpátokban
- Általában nem dohányzom és nem ölök embert…
- Megmenti-e Isten az imádkozó zsidót árvíz idején?
Az 1951-ben született Andónisz Jeorjíu
nem vádolható azzal, hogy a könnyebbik úton járna, regénye, a Történetek albuma odafordulást és odafigyelést igényel. Szokatlan módon megformált, összetett szöveg, melynek különböző rétegeit elválasztják és összefűzik a szedés és a tördelés különböző módjai. Ráadásul – regénytől szokatlan módon a kötetben elhelyezett kétszázhetven – egyáltalán nem művészi – fotó is szerves részét képezi a szövegtestnek.
A Történetek albuma Cipruson „játszódik”,
ez a regénynek egyik fontos jellemzője, hiszen Ciprus, a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, Aphrodité „születésének” helye, különleges pontja a világnak, földrajzi elhelyezkedése meghatározza történelmét. S ebből eredeztethető, hogy XX. századi történelme is sok, véres konfliktust rejt, olyanok szembenállásokat, amelyek máig meghatározzák a szigetet benépesítő görög és török ciprusiak életét.
A Történetek albuma a ciprióták emlékműve,
mely felmutatja az itt élők leghétköznapibb és legegyszerűbb életeseményeitől az életet alapjaiban felforgató nagy történésekig a (szinte) teljes képet. A könyv összetettségét az (is) adja/fokozza, hogy Andónisz Jeorjíu úgy tesz, mint aki tisztában van azzal, hogy nincsenek fontos és kevésbé fontos események és emlékek. Az, amire emlékszünk, formál minket. Az egymást követő, néha bonyolultan építkező – de egyébiránt sodró lendületű – szövegrészek konglomerátumán keresztül bepillantást nyerhetünk Ciprus utóbbi félszáz évének történelmébe, és a történelmet „összeadó” emberi sorsok részleteibe.
Andónisz Jeorjíu maga ad kulcsot a regény megértéséhez:
„…végső soron talán nem egy ilyen történetgombolyag az egész életünk? történetek, amelyek néha eszünkbe ötlenek, elmeséljük őket valakinek, leírjuk, címet is adunk nekik, Történetek albuma, és mintha egyetlen történetté állnának össze, mindannyiunk külön-külön történetévé vagy közös történetünkké; talán egész életünk nem más, mint egy történetekkel teli album”
Megrendítő, szívhez szóló, frivol, véres, néhol mulatságos és hétköznapi történetekből áll össze a Történetek albuma, melynek szerzője – szemben az ismert népi bölcsességgel – sokat markol és sokat is szakít. Ez a könyv sokkal-sokkal többet mond el Ciprusról, mint amit személyesen, turistaként megtapasztalhatunk, vagy a történelemkönyvek hasábjairól összegereblyézhetünk magunknak. A Történetek albuma nem csak azoknak lehet fontos, akiket érdekel Ciprus, de azoknak is, akiket érdekel „az emberi közösségek, s benne az emberek működésének minkéntje”.
Andónisz Jeorjíu regénye megmutatja, hogy a leghétköznapibb és legszemélyesebb dolgokról miként lehet úgy írni, hogy arra érdemes legyen időt pazarolni a világ bármely táján. És ez jó. nagyon jó. Azt gondolom, ezt ismerte el az Európai Unió Irodalmi Díja.
