Nagy vásznon, moziban nézhető a Dűne, a több tucat nemzetközi fesztivált megjárt, díjnyertes magyar animáció. Az erős atmoszférájú, vizuálisan és intellektuálisan egyaránt izgalmas, borzongató és gondolatébresztő alkotást az Örökbeadás című dráma kísérőfilmjeként vetítik a magyar mozik december 23-tól. Ulrich Gábor rendezővel álmokról, titkos jelekről és a végkifejlet elkerülhetetlenségéről beszélgettünk.
Hány fesztiválnál tart a Dűne? És hány díjnál?
Ezt nem tudom pontosan, egy idő után már csak azokat az országokat számoltam, ahol bemutatták, de harmincnál azt is abbahagytam. Csak „A” kategóriás fesztiválból hat, vagy hét volt. A Magyar Filmkritikusok Díján, illetve a Genfi Kortárs Művészeti Centrum díján még négy-öt kisebb-nagyobb díjat kapott.
Hová tudtál ezek közül elmenni?
Ha belegondolok, szinte sehova. Sokat online tartottak meg és általában az offline fesztiváloknál is mellőzték a külföldi vendégek meghívását.
Történt valami rendkívüli és emlékezetes valamelyik fesztiválon?
Talán a KAFF-ot kell megemlítenem, ahol számos alkalommal fordult elő, hogy idegenek jöttek oda hozzám gratulálni, lelkendezni.
Volt olyan méltatás vagy vélemény a filmmel kapcsolatban, ami különösen jólesett?
Varga Zoltán egy kritikájában a Saul fiát, illetve David Lynch életművét említi a filmemmel kapcsolatban. Azt is megtisztelőnek érzem, hogy egy másik munkámmal együtt a Dűne is bekerült a Magyar filmek 1896–2021 c. lexikonba.
Volt, hogy (vicces) félreértésekre adott okot a cím egybeesése a hollywoodi szuperprodukcióéval?
Igen, valamiért több európai mozi engem is feltüntetett a „nagy” Dűne rendezőjeként, amerikai-magyar produkcióként jelezve a filmet.
Mielőtt megfogalmazódott benned a film ötlete, mit jelentett számodra az a szó, hogy dűne?
Tizenévesen én is olvastam Frank Herbert művét, később az ebből készült filmet is láttam, de aztán ezek a hatások elhalványultak, maradt a szó eredeti jelentése.
És hogyan alakult ki benned ez a téma?
Egy meglehetősen nyomasztó álmomat szerettem volna megjeleníteni. Ébredéskor csak valami fenyegető, elkerülhetetlen, súlyos tragédia érzete maradt bennem, a konkrét történésekre már nem emlékeztem.
Létező táj inspirált?
Igen, de egyszerre szerettem volna realisztikus és absztrahált jelleget a látványnak, ezért találtam ki a növények mintázatokba való rendeződését.
Hogyan készült a Dűne?
Számítógépes algoritmusok bonyolult kombinációival.
Mennyi ideig készült?
Kis túlzással azt mondhatnám, hogy egy hétvége alatt. A – rendkívül fontos – hangkulisszával Chris Allan Tod sound designer barátom még hetekig dolgozott. Nagyon hálás vagyok neki a végeredményért; ebben a filmben a hangnak kiemelten fontos szerepe van.
Volt olyasvalami benne, amivel sokáig elégedetlen voltál, ezért újra és újra nekikezdtél?
Nem, a többi munkámhoz képest ez nagyon gyorsan, erősen szakadt ki belőlem. Utólag sem változtatnék rajta, pedig ez nálam rendkívül ritka.
Mit jelképez az, hogy mindig kifelé, a középponttól távolodva halad a mozgás?
A hipnotikus látvánnyal, a magába húzó, pszeudo-térrel a végkifejlet elkerülhetetlenségét akartam hangsúlyozni.
Rejtettél el titkos jelet, betűt stb. a fűcsomók közt kirajzolódó geometrikus mintába?
Igen, de nem árulom el, hogy mit.
Milyen volt a Műcsarnok kiállításán viszontlátni a filmet?
Izgalmas szituáció volt, mert amennyit elvett a némaság – bár fejhallgatót is használhattak a kiállítás látogatói – annyival nagyobb hangsúlyt kapott a látvány. Az egyéni olvasatokat, az új és új kontextusok megteremtését nagyon fontosnak tartom a kortárs képző- és médiaművészetben is.
Már a mozikban is látható. Mit érzel ezzel kapcsolatban?
Természetesen örülök. Jó lenne, ha újból megszokottá válna az animációs kísérőfilmek bemutatásának gyakorlata.
Hogyan figyelt fel a forgalmazó a Dűnére?
Egy fesztivál versenyprogramjában látta.
Jársz moziba?
Viszonylag ritkán.
Láttad az Örökbeadást, aminek a kísérőfilmjeként vetítik?
Még nem, de annyi jót olvastam róla, hogy mindenképpen megnézem.
Kinek nem ajánlod a Dűnét? És kinek mindenképp?
Thrillerről van szó, tehát gyerekeknek nem. Remélem, a progresszív, kísérleti filmek iránt nyitottak érdekesnek találják majd.
Min dolgozol most?
Még nem igazán tudom, hogy innen hova tovább… egyelőre marad a fémszobrászat.
A Covid inspirált mint művészt?
Igen, néha versféléket írok, de ezt kicsit szégyellem a költő barátaim előtt.