Mi lehet fényesebb még az aranynál is…?
Általában nem az ezüst jut eszünkbe elsőként, hiszen a sporteseményeken és versenyeken megszokhattuk, hogy az arany után csak a második lehet. Viszont, ahogy a Pannon Filharmonikusok felhívja a figyelmet az új bérletsorozat leírásában, létezik egy “ezüstcsillanás” nevű jelenség, amely akkor következik be, ha az ezüsttartalmú ólomból már sikerült oxidálnunk az összes ólmot, és a tiszta ezüst szivárványos, ragyogó csillogással jelzi a jelenlétét. Ezúttal is találó a név, hiszen a bérletsorozat öt művészének mind volt egy-egy ilyen pillanata a karrierje során, amikor felcsillant, hogy nemcsak jó, hanem egyenesen kiváló zenészek. Koncertek, elismerések, örökké tartó kimerevített pillanatok világa októbertől májusig – velük.
Akinek a békéért sírt a hangszere
Elina Vähälä hegedűművész tizenkét éves korában lépett először nagyzenekar tagjaként a színpadra. Évek kemény munkájával elérte, hogy ne csak egy tag legyen a sok közül: a zenekar az 1993/1994-es évadra ‘ifjú mesterszólistának’ jelölte az akkor még mindig csak tizennyolc éves hölgyet. Huszonnégy évesen pedig a New York-i Ifjú Koncertművészek Nemzetközi Versenyét is megnyerte. Megállíthatatlanul haladt tehát a karrierje – de a legcsillogóbb pillanata talán mégis az lehetett, amikor 2008-ban igazán illusztris közönség előtt játszhatott, mégpedig a Nobel-Békedíj kapcsán szervezett koncerten. A videón is jól látszik és hallatszik, hogyan fagyasztotta meg a levegőt, hogyan fokozta a feszültséget, és hogyan tört ki a végén a visszafoghatatlan ováció:
Akinek a “rövid élete művét” díjazták
Nem kell megijedni, Nicolas Altstaedt azóta is él és virul, sőt, októberben ő maga fogja megnyitni a bérletsorozatot a Héber nyitány című koncerttel. A most a harmincas évei végén járó csellistát bő egy évtizede jelölték egy rangos kitüntetésre, a Credit Suisse Ifjú Művészeti Díjára, amely nagy pénzjutalommal járt, sőt, a nyertes a Bécsi Filharmonikusokkal is koncertezhetett. A zsűri elnöke, Michael Haefliger pedig konkrétan ezekkel a szavakkal adta át az első díjat Altstaedtnek:
ezt nem azért kapja, hogy segítsünk megalapozni a jövőjét, hanem hogy elismerjük azt az életművet, amit már ennyi idő alatt képes volt létrehozni.
A játékát nézve érthető is, hogy mire gondolt az elnök. Ezen a videón például “arkangyalok” segítségével szólaltatja meg Haydn mennyei hangulatot árasztó zenéjét:
Akinek a hosszú élete művét díjazták
Ránki Dezsőt, a kétszeres Kossuth-díjas zongoraművészt természetesen nem kell bemutatni a magyar közönségnek. Aki rendszeresen jár koncertre, bizonyára találkozott már vele és láthatott tőle egynéhány felcsillanó pillanatot. Ennek az életműdíjjal is kitüntetett pályának különleges színfoltja, hogy Ránki Dezső a sikerek nagy részét feleségével, Klukon Edittel közösen éli meg, immár három évtizede. Saját bevallása szerint az éves naptárában szereplő hatvan koncertnek körülbelül a fele közös. Amióta pedig kisebbik fiuk, Fülöp is zenei pályára lépett, egyre gyakrabban lépnek fel hárman is! Ilyen az, amikor valaki a családjával csilloghat együtt:
Aki egy zseni hangulatának köszönheti a karrierjét
A szintén zongorista Nelson Goerner azt vallja, hogy fiatal művészként sem szabad visszariadni semmilyen bonyolult darabtól: az eleinte éretlen előadások idővel csak egyre jobbak lesznek. Az ő karrierje fiatal művészként egyébként nagyon érdekesen indult. Néhány másik fiatal zongoristával kitalálták, hogy vendégül kellene látni Martha Argerichet, aki éppen akkortájt tért vissza hazájukba, Argentínába tizennégy év után. A világ egyik legjobb zongoraművészeként emlegetett Argerichről köztudott, hogy legendásan gyűlöli és kerüli a médiafigyelmet. Ebből lett a bonyodalom, ugyanis valaki megneszelte a látogatást, és a kis lakásban hirtelen hatalmas tömeg gyűlt össze, ami érthetően nagyon frusztrálta Argerichet. Goerner így emlékszik erre:
Kiment a konyhába és nem volt hajlandó előjönni. Mi, akik tényleg fiatal zongoristaként voltunk jelen, utánamentünk, és elpanaszolta nekünk, mennyire felzaklatja a helyzet. Végül nagy nehezen rávettük, hogy jöjjön elő, de szó szerint úgy kellett kihúzni a konyhából.
Hogy oldja egy kicsit a feszültséget, Goerner a zongorához ült és játszani kezdett, majd a társai következtek. Akkor még azt hitte, hogy csak egy emlékezetes délutánt töltött együtt Argerichhel, de legnagyobb meglepetésére a művésznő pár nappal később üzent érte, és felajánlott neki egy európai ösztöndíjat. Az idén ötvenegy éves Goerner azóta is élete fordulópontjaként emlegeti a napot, amikor a nehezített körülmények ellenére is sikerült felkeltenie Argerich figyelmét.
Akit végigkísérnek a pályáján a híres magyarok
Az eddig felsorolt zenészek közül Nicolas Altstaedt és Nelson Goerner estjeit Gilbert Varga, Ránki Dezsőét és Elina Vähäläét pedig Bogányi Tibor vezényli. Sung-Won Yang dél-koreai csellista azonban kilóg a sorból: Világhíres magyarok című koncertjén Eötvös Péter lesz a karmester, és az elhangzó négy darabból is kettő Eötvös, a másik kettő pedig Bartók műve.
Hogy miért éppen egy koreai zenész kapta ezt a hazafias témát? Talán azért, mert az ő életét amúgy is végigkísérik a híres magyarok. Egyik tanára Starker János volt, aki a második világháború után – amelynek során megjárt egy koncentrációs tábort, hegedűművész bátyjai pedig munkaszolgálatban haltak meg – elhagyta Magyarországot, és az USA-ban lett híres gordonkatanár.
Talán az ő hatása is lehetett, hogy Yang az első albumán csak Kodály-műveket játszik. A 2003-ban kiadott lemez óriási siker lett: A Gramophone magazinban előbb a szerkesztő havi ajánlata lett, majd ugyanezen újság kritikusa az év lemezének választotta. Emellett a holland Edison Díjra is jelölték a legjobb debütáló szólóalbum kategóriájában.
A Világhíres magyarok mellett lesz még Alpesi kirándulás, Héber nyitány, megismerhetjük Peer Gynt titkát és láthatjuk A vörös hegedűt. Hallhatunk Bernsteint, Beethovent, Coriglianót, Prokofjevet, Grieget és még sok más zeneszerzőt. És mindenekelőtt testközelből is megélhetjük, ahogy ez az öt szólóművész ezúttal is csillog, szikrázik és ragyog.
