Az egyiptomi óbirodalom korából származó, csaknem 4500 éves temetőt fedeztek fel a gízai piramisok közelében – közölte szombaton a régészeti minisztérium.
Több festett fakoporsót és mészkőszobrokat találtak a Gízai-fennsík délkeleti részén található ásatáson. A legrégebbi sír egy mészkő családi sír az V. dinasztia korából, körülbelül i.e. 2500-ból származik.
Az AFP francia hírügynökség fotósa a temetkezési helyiségben falfeliratokat, festett fából készült szarkofágokat, állatokat és embereket ábrázoló szobrokat látott.
A minisztérium szerint a sírban két ember nyugszik: Behnui-Ka, akinek hét tisztsége volt, így pap és bíró, valamint Nvi, Kefrén (Hafré) fáraó magas rangú hivatalnoka és „tisztítója”.
Hafré, görög nevén Kefrén építtette a második leghíresebb gízai piramist.
„Számos régészeti tárgyat találtunk ebben a sírban, így a sírhely egyik tulajdonosának, a feleségének és a fiának a mészkőből készült szobrait”
– közölte a tárca.
Asráf Mohi, a Gízai-fennsíki ásatások főigazgatója szerint a temetőt a későkorban (i.e. 700 és 300 között) ismét használhatták. A minisztérium több, a későkorból származó hieroglifákkal ékesített fakoporsót is bemutatott.
Az elmúlt években a hatóságok egyre többek közölnek a régészeti felfedezésekről, bár Egyiptomot gyakran vádolják hanyagsággal és a tudományos pontosság hiányával.
