+ Zene

Ezek a hangok a Notre-Dame-ban szólaltak meg először 1973-ban

Az elmúlt időszak történései miatt akár tiszteletadásként is felfogható, hogy Cochereau Bolero Charles Racquet témájára című műve is felcsendül az est során, a Müpában rendezett koncerten.

Elsőre meglepő kombinációnak tűnhet az orgona és az ütőhangszerek párosítása, Clive Driskill-Smith és Joseph Gramley duójának ötletét azonban pont a kísérletezést hívta életre. Az Organized Rhythm tagjai azzal a nem titkolt céllal járják a koncerttermeket, hogy azok figyelmét is felkeltsék az orgona iránt, akik nem hallgatnak klasszikus zenét, s netán még a hangszertől is idegenkednek. A hangszerek királynőjének sosem hallott regisztereit május 7-én fedezhetjük fel a Müpában.

„Abszolút hihetetlen!”

– írta egy kritikus az Organized Rhythm koncertje után néhány évvel ezelőtt. S valóban, elsőre hihetetlen felállásnak tűnik az orgonát ütőhangszerekkel párosítani. A Müpában is legtöbbször zenekarral vagy kórussal szólal meg a hangszer, azonban az orgonaestek egyik fontos célkitűzése, hogy ne csak a hagyományos repertoárt ismertesse meg a közönséggel, hanem az újdonságokat is.

Clive Driskill-Smith angol orgonista és Joseph Gramley amerikai ütőhangszeres művész 2004 ősze óta dolgoznak együtt. A duó megálmodója Clive volt, akit generációja egyik legsokoldalúbb és legtehetségesebb orgonistájának tartanak, a kétezres évek elején a Royal College és egy kanadai verseny megnyerése után nemzetközileg is egyre ismertebb lett, Ázsiától Új-Zélandig, Amerikától Dél-Afrikáig beutazta a világot. Jelenleg az oxfordi Christ Church Cathedral helyettes orgonistájaként is dolgozik.

Joseph Gramley a Michigani Egyetem professzoraként az intézmény ütőegyüttesének művészeti vezetője, 2000 óta tagja a világhírű csellista, Yo-Yo Ma által alapított Silk Road Ensemble-nek is, amely 2017-ben a legjobb világzenei lemezért Grammy-díjban részesült. Az ütőhangszeres zenei nyitottságát jól mutatja, hogy rendszeres koncertezik indiai, kínai, iráni, japán és ázsiai zenészekkel, de jazz koncerteken is hallhatjuk játékát.

Az Organized Rhythm célja is a zenei nyitottság, ami nemcsak a szokatlan hangszerpárosításban, hanem a darabválasztásaikban is megmutatkozik. Műsoruk mindig újító, saját megrendelésre készült átiratok és kortárs művek is szerepelenek benne. A Müpában a 20. századi zene egyik legnépszerűbb alkotásával, az amerikai Aaron Copland Fanfare for the Common Man (Fanfárt a közösségi embernek) című darabjának átiratával kezdik koncertjüket. Az eredetileg háborús-hazafias, mozgósító művet sporteseményeken és ünnepségeken is rendszeresen hallhatjuk, de még az Emerson, Lake & Palmer is feldolgozta, orgona-ütőhangszerek párosításban azonban még bizonyosan senki sem ismeri.

„Fontosnak tartjuk, hogy kortárs zeneszerzőktől is rendeljünk műveket, s azokat a közönségnek is bemutassuk, hiszen ezzel is támogathatjuk a most alkotó komponistákat”

– nyilatkozták a duó tagjai.

William Susman 1960-ban született amerikai zeneszerző a hagyományos zeneirodalom mellett a minimalisták zenéjéből, a populárisabb műfajokból, a jazzből, de például az afrikai és a kubai zenéből is szívesen merít. Haskalah című darabját az Organized Rhythm tagjainak a felkérése szerezte orgonára és marimbára. A szerző szándéka szerint a mű első részében erős, éteri fény jelenik meg, a másodikban e fény sugarai összegyűlnek és felgyorsulnak, a darab végén pedig eltűnnek a végtelenben. Az elmúlt időszak történései miatt akár tiszteletadásként is felfogható, hogy Cochereau Bolero Charles Racquet témájára című műve is felcsendül az est során. Cochereau ugyanis a párizsi Notre-Dame orgonistájaként vált ismertté a 20. század második felében, a most elhangzó darab pedig egy konkrét improvizáció „dokumentációja”, amelyet a szerző 1973 májusában a Notre-Dame orgonáján szólaltatott meg a 17. század első felében alkotott zeneszerzőtől kölcsönzött témára.

A koncert két jól ismert darab egyéni hangvételű átirataival zárul. Saint-Saëns Az állatok farsangja című művének részletei után az angol Gustav Holst Bolygók című sorozatának Mars, Vénusz és Jupiter tételét hallhatjuk.

„Az Organized Rhythm Holst A bolygók című művével lenyűgözte a hallgatóságot… A műsoruk valóban megismételhetetlen és alkalmas arra is, hogy a fiatalok érdeklődését is felkeltse a klasszikus zene és az orgona iránt.”

– írták róluk korábban egy kritikában. A hangszerek királynője úgy, ahogy még biztosan nem hallottuk május 7-én a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.

Ezek a hangok a Notre-Dame-ban szólaltak meg először 1973-ban
Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top