+ Ajánló

Spanyol kulturális csemegék churrossal és ciderrel

Ebben az összeállításban egy-egy érdekességet hoztam a Müpa Európai Hidak programsorozatának idei fellépőiről és műsorairól, amelynek központjában, a spanyol-magyar diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 40. évfordulójának tiszteletére, Spanyolország áll.

Képzelj magad elé egy nagy tál churrost! Tudod, azt a hosszúkás édességet, amit a spanyolok porcukorral, csokoládéba mártogatva esznek. Képzeld el, hogy megfogod a még gőzölgő édességet, lassan belemártod a csokiszószba, az illata megcsapja az orrodat… Jól hangzik, ugye? Ebben az összeállításban egy-egy érdekességet hoztam a Müpa Európai Hidak programsorozatának idei fellépőiről és műsorairól, amelynek központjában, a spanyol-magyar diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 40. évfordulójának tiszteletére, Spanyolország áll. Churros mellé, vagy (ha vigyázni akarsz a vonalaidra) helyett…

Egy szerelem, amely mindent elsöpört

A Müpa spanyol napjainak első fellépője Magdalena Kožená mezzoszoprán, aki Szerelem: menny és pokol című összeállításában spanyol barokk dalokat és flamencót játszik. Talán maga Kožená is megjárta a szerelem mennyei magasságait és pokoli mélységeit, amikor 2003-ban férjes asszonyként egy opera próbáján belenézett a karmester, Simon Rattle szemébe… Végül a szenvedély győzött: mindkét művész véget vetett akkori házasságának, és egymással alapítottak családot. Szerencsére sem az ezt övező bulvárérdeklődés, sem a továbbra is folytatott szakmai együttműködés nem kezdte ki a kapcsolatukat.

Rattle vezényelte 2012-ben azt a Carmen-előadást is, amelynek Kožená a címszerepét énekelte, és amely felkeltette az érdeklődését a Müpában is előadott, kevésbé ismert spanyol zeneművek iránt.

Pedro Almodóvar ragaszkodott az anyanyelvéhez

A spanyol rendező 20. játékfilmje egy Julieta nevű asszonyról szól, aki éppen új életet akar kezdeni Portugáliában. Egy véletlen találkozás során azonban híreket kap rég eltűnt lányáról, Antíáról, és a múlt sebei hirtelen újra felszakadnak. Julieta levelet ír lányának, és közben emlékezik, hogyan ismerte meg Xoant, a galíciai halászt, hogyan született meg kapcsolatukból Antía, és hogyan veszítette el előbb a férjét, majd a gyermekét.

Credit Image: c Sony Pictures Classics/Entertainment Pictures/

A film történetét Alice Munro angol nyelvű novellái ihlették, és Almodóvar eredetileg ezt szánta első angol nyelvű munkájának. Végül mégsem tudta máshol elképzelni a cselekményt, mint spanyol környezetben és nyelven. A Müpa szeptember 18-án mutatja be a filmet, addig is ráhangolódhatunk a trailerrel.

Ha egy csodagyerek gitárt vesz a kezébe

Valamikor a nyolcvanas években José Tassierra spanyol gitárt adott Eduardo fia kezébe, és elkezdte beavatni a tradicionális flamenco titkaiba. Valószínűleg nem bánta meg ezt a döntést, ugyanis a fiú tizenkét évesen megnyerte a konzervatórium versenyének első díját. Aztán még egy díjat, és még egyet, és még egyet… Az egykori csodagyerek ma már harmincöt éves csodafelnőttként járja a zenei fesztiválokat – a Müpába egy háromfős zenekar vezetőjeként, az elektromosgitáros Pablo Prada, illetve az ütőhangszeres Andrej Vujicic társaságában érkezik.

Amikor férfi nélkül marad a ház

Bernarda Alba a férje halála után, a spanyol hagyományokat követve, nyolcéves gyászidőszakot rendel el. A kinti világra néző összes ajtó és ablakot bezárja, ezzel arra kötelezve öt lányát, anyját és a család szolgálóját, hogy börtönben éljék életüket. A nők összezártsága és a kemény természetű anya uralkodása szabad szellemű lányain természetesen tragédiába torkollik.

Federico Garcia Lorca utolsó, egyesek szerint legjobb drámájához Michael John LaChiusa írt sok népzenei és világzenei motívumból álló zenét. Igazi csemege, amely egy színházterembe hozza össze a musicalek, a sorstragédiák és a kortárs zene rajongóit.

In memoriam F. G. L.

García Lorca a fent említett drámáját 1936-ban írta. Két hónappal később kitört a Franco-féle polgárháború, ami megpecsételte az alkotó sorsát. A fasiszták mind politikai nézetei, mind homoszexualitása miatt ellenségként tekintettek rá, így hatalomra jutásuk után szinte azonnal letartóztatták, lelőtték és tömegsírba vetették. A mai napig tisztázatlan, hogy hol nyugszik tulajdonképpen a nagy író. A szellemét azonban nem pusztíthatták el – ezt idézi meg nekünk most a Müpa versei, darabjai, népdalfeldolgozásai és az életével kapcsolatos dokumentumok segítségével, Fátyol Hermina, Fátyol Kamilla, Fodor Tamás, Fülei Balázs, Horti Lilla és Csáki András előadásában.

A juhászlegény, a baráti beszélgetés és a tengerpart

Korábban már írtam az Első látásra videósorozatról, amelyben vállalkozó szellemű nézők először szembesülnek egy-egy Müpában fellépő művész munkásságával. Egészen szórakoztató, hogy mennyire különböző asszociációkat indított el például Jorge Pardo muzsikája.

Van, aki egy nyájat terelő, furulyázó juhászlegényt lát, más viszont inkább tengerparton tudná elképzelni ezt a zenét. Az egyik férfi eltűnődik: „Ez egy baráti beszélgetés zenei nyelven. Olyan, mintha engem arra kérnétek, hogy beszéljek a legbensőbb titkaimról, és én elfuvoláznám.” Na és belőled milyen hatást vált ki ez a zene?

A komolyzene komolytalan, a kortárs halálkomoly

A Budapesti Fesztiválzenekar két koncerttel is képviselteti magát a spanyol napokon. A Barokk Együttes Spanyolországhoz köthető olasz zeneszerzők, valamint a német Telemann repertoárjából főleg vidám és bolondos munkákat válogatott össze. Elhangzik például a szicíliai születésű Alessandro Scarlattinak és fiának, a már Madridban született Domenicónak egy-egy műve, de Telemann csetlő-botló Don Quijotéjával is találkozhatunk.

A Kortárs Együttes műsora ellenben elgondolkodtató és nehéz zenei anyagot kínál, amelyek az univerzum és az emberi élet létkérdéseit feszegetik, és zenei eszközökkel idéznek meg természeti jelenségeket. Ezek három kortárs zeneszerző, Ramon Lazkano, Alberto Posadas és Hèctor Parra alkotásai.

A kis gesztenye, a doboz…

Amikor kicsi voltam, előszeretettel emeltem ki szüleim üvegvitrinéből a zsinórral összekötött kis fatányérkákat. Ugyan fogalmam sem volt róla, mire valók, de lehetett őket pörgetni, összedörzsölni meg csattogtatni is. A nevét is megkérdeztem: kasztanyetta. Már akkor sejtettem, hogy ennek valami köze lehet a gesztenyéhez, de csak jóval később tudtam meg, hogy ez egy spanyol hangszer, a neve tényleg „kis gesztenyét” jelent, és akkor jártam a legközelebb a rendeltetésszerű használatához, amikor csattogni próbáltam vele. Azt meg pár éve, már kórustagként lestem, hogy miért ült rá az a zenészsrác valami téglalap alakú fadobozra…? Ja, ez is egy hangszer, a neve cajón, és elég jó ritmust lehet rajta verni. Na, ilyen felismerésekre számíthatnak azok a gyerekek, akik ellátogatnak a Zenél a világ! című programra, ahol testközelből ismerhetik meg és próbálhatják ki a spanyol hangszereket.

…meg egy kimondhatatlan nevű ütőhangszer

A két ikertestvér, Sara és Maika Gómez baszkföldi zenét hoz el a Müpába. Ttukunak nevű együttesük hol duóban, hol más előadókkal összeállva játszik a txalaparta nevű, öt fadeszkából álló xilofonszerű hangszeren, amelyet két henger alakú faütővel ütnek. A txalaparta hagyományosan temetések, ünnepségek és a rituális almaborkészítések kísérőzenéjét szolgáltatta. A fadeszkákon előbb az almát passzírozták össze, aztán addig ütötték őket, amíg össze nem szaladtak a szomszédok a nagy mulatságra almabort nyakalni és eszelősen táncolni a vad ritmusokra. Szerintem verjünk csapra egy kis cidert is a maradék churrosunk mellé!

A világsztár, aki a falusiakhoz idomul

Azért nemcsak a baszkok tudják így ropni, hanem a galíciaiak is. Mercedes Peón énekesnő évtizedek óta kutatja szülőföldje népzenéjét, amelyeket aztán saját alkotásaihoz is felhasznál. Egy korábbi interjúban így nyilatkozott erről: „Ezek a helyi muzsikusok soha nem tanultak zenét és nem is veszik észre a saját hihetetlen bölcsességüket. Nem tradicionalisták, akik csak a régi formákat próbálják fenntartani.

A zenéjük egy egész közösség módosult tudatállapota, mint minden olyan régi hagyomány, amelyet valóban sikerült életben tartani, mind szóban, mind látványvilágában. Ha együtt játszom velük, nekem kell hozzájuk idomulnom, és ezt a legnagyobb tisztelettel és csodálattal teszem, mert csodálatos érzés órákra transzba esni, monoton ritmusokat játszani és táncolni, hogy aztán mind egyszerre érjük el a katarzist.”

A nők meg a festő

A Müpa két képzőművészeti kiállítással, illetve egy ehhez kapcsolódó táncprodukcióval is készül a spanyol napokra. Az egyiket Maja neve fémjelzi, akinek „köpenyéből” (igen, abból, amelyik hol rajta van, hol nem) Goya, Picasso, Chillida és Tàpies képei bújnak elő. A másik pedig azokat a bús donnákat vonultatja fel, akiket a kalandos életű szürrealista festő, Julio Romero de Torres vitt a vászonra. Aztán az alkotóból szereplő lesz, és a festmények életre kelnek a Cordança Flamenco Táncegyüttes műsorában, amely Torres életét tűzi műsorra. Ezzel zárul szeptember 30-án a Müpa Spanyolországnak szentelt műsorsorozata.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top