Csinszka halála kapcsán rengeteg mítosz és legenda kering, a legismertebb a Pálóczi-Horváth-féle verzió, ami a 1934 októberében jelent meg a Pesti Naplóban, miszerint egy vacsorán agyvérzést kapott.
Az újabb dokumentumok azonban ennek ellentmondani látszanak, amikor a Ruffy Péter-hagyatékban (Nagyvárad, Márton István hagyatékgondozó) fellelt iratok az öngyilkosságot feltételezik. A frissen megjelent Csinszka-napló (összeállította Ruffy Péter) mellékletei között páratlan dokumentumok sorakoznak, amelyek árnyalják a Csinszka–Ady történetet is.
A dokumentumok Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész kutatásainak köszönhetően váltak hozzáférhetővé.
Budapest, 1963. július 29.
Mélyen tisztelt Szerkesztő Úr!
Két évvel ezelőtt halt meg unokanővérem, Dr. Tápay-Szabó Gabriella, a néhai „vasbotos, öreg újságíró” leánya. Károlyi utca 14. sz. a. lakásán két ízben is találkoztam Csinszkával, akivele – állítása szerint – eléggé szoros barátnői nexust tartott fenn. Csinszka halála után unokanővérem a legnagyobb határozottsággal állította, hogy nem természetes halállal halt meg, hanem megmérgezte magát. Szerelmes volt valami biztosítási vezértitkárba, aki időközben elhidegült tőle, s emiatt követte el végzetes tettét. Unokanővérem szerint Márffynak a rendőri sajtóiroda akkori vezetőjének, dr. Héczey Péter r. tanácsosnak a segítségével sikerült keresztülvinnie, hogy ez az ügy ne kerüljön a nyilvánosság elé. Sajnos, semmi közelebbit nem tudok, de a hivatalos iratokból /rendőri akták, boncjegyzőkönyv, stb./ esetleg meg lehetne valamit állapítani.
Kiváló tisztelettel
/Dr. Szabó László/ klinikai gondnok
VIII. Mikszáth tér 5. /Fogászat/
/131-639/
A következő oldalon elolvashatod az 1934-ben megjelent Pálóczi-Horváth-féle verziót. Lapozz!
