A távozó kormány szaladt még egy kört
Írta: Lokodi Imre
A leköszönő román kormány, a Ciolos-kabinet utolsó munkanapján terjesztette fel az UNESCO-hoz a Verespatakot világörökségi címre javasló dokumentumokat. Úgy tűnik, a zöldek és Verespatak értékeit védelmező civil szervezetek végképp megnyerték a hosszú ideje elhúzódó csatát a bányanyitást erőltető kanadai székhelyű Rosia Montana Gold Corporation cég ellen, ami azt jelenti, hogy Verespatak megmenekül a pusztulástól, nem épülhet meg a cianidos technológiájú aranybánya. Az iratcsomót Corina Șuteu leköszönő kulturális miniszter felelősségvállalásával, Dacian Ciolos kormányfő értesítését és konzultálását követően a külügyminisztérium támogatásával adták le – áll a tárca közleményben, amelyben hangsúlyozzák, nem egy újdonságról, hanem egy 2011-ben elkezdett folyamat folytatásáról van szó.
Noha a román miniszterelnök vonakodott
a lépés megtételétől, végül engedett a romániai és nemzetközi szervezetek nyomásának minden bizonnyal szem előtt tartva, hogy Romániában a decemberi választásokat követően új kormány alakult a szociáldemokraták vezetésével. Tekintettel arra, hogy a román szociáldemokraták, amikor pár évvel ezelőtt kormányon voltak, támogatták a Verespatakra tervezett aranybánya beruházást.
A római kori bányászatról szóló verespataki bizonyítékok
egy nagy kiterjedésű földalatti komplexumsorozatban lelhetőek fel, és nagyon fontos részét képezik a Római Birodalomból maradt örökségnek. A bányászathoz köthető föld alatti leletek, a tárnák, a vájatok és a technológiai maradványok értéktöbblettel bírnak, amennyiben egy olyan földalatti táj részeit képezik, amely bizonyítékul szolgál rítusokról, közösségekről, munkamódszerekről. Más bizonyítékok is, az epigráfiai bizonyítékoktól és viasztábláktól a pontosan datált archeológiai leletekig, kiemelten növelik Verespatak jelentőségét, rámutatva, hogy egyike a világörökség kivételes kulturális javainak. E tanulmány szerzői már a kezdetektől vállalták, hogy a jelentés, a Roșia Montana Gold Corporation lépéseihez hasonlón, a római korra fog koncentrálni.
A lelőhely felszíni és felszín alatti vizsgálata
rögtön megerősítette, hogy Verespatakon egy páratlanul összetett régészeti lelőhely van, amely egyszersmind hatalmas történelmi fontossággal bír. Szarvaspatak és Verespatak völgyében a kirnyiki, várhegyi, kis-kirnyiki Cârnicel és Jig-Văidoaia-i római, középkori, 18-19. századi és kommunizmusban létrehozott bányák együttesen egy egyedi, a kitermelés történetére rámutató palimpszeszt alkotnak. Továbbá Dacia római kor előtti és utáni időszakainak különbségeit egyáltalán nem tanulmányozták még. Ezek a helyek a róluk való, eddigi, hiányosan összegzett tudás alapján egyedi fontosságú forrásként mutatkoznak. Ez a 2010-ben végzett, terepvizsgálaton és a szakirodalom figyelembevételén alapuló jelentés Verespatakot nemzetközi kontextusba helyezi. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a verespataki kulturális táj kivételes nemzetközi fontossággal bír. A Verespatakon található római bányák a legkomplexebb földalatti aranybánya-együttesnek számítanak, amelyek a korból fennmaradtak. Ugyanakkor a földalatti berendezések, a bányásztérség felszíni látképe, a települések, vallásos helyek és temetők, valamint a térség írásos története egy hihetetlenül gazdag dokumentációs lehetőséget nyújt a római kori, középkori, modernkori és kommunizmus időszakában történt bányászatra nézve. Mivel adott ama lehetőség, hogy napvilágra kerüljön egy olyan időszak tárgyi öröksége, amely átmenetet képez a preromán és posztromán korok között, ezért Verespatak ugyanolyan fontossággal bír, mint a Világörökségi Listára felvett más lelőhelyek.
