Jany János: Az iszlamizmus / Eszmetörténet és geopolitika – Typotex Kiadó/PPKE, 2016 – 175 oldal, puha kötés – ISBN 978-963-2799-09-4
Sokak szerint az antiszemitizmushoz nincs szükség zsidókra, s azt a magunk bőrén is tapasztalhattuk, hogy a hatásos migráncsozáshoz nem kellenek menekültek. Sőt, jobb, ha nincsenek, mert akkor könnyebb elképzelni a szarvaikat, a kénköves leheletüket, a márkás sportcipőbe rejtett patájukat.
Egy hosszú és – vigyázat eufemizmus következik – intenzív kampánynak „köszönhetően” a keresztény-nemzeti irányítás alatt álló Magyarországon növekszik az idegenellenesség. Ennek a tudatosan gerjesztett félelemnek egyik következménye, hogy mindenkinek van véleménye a kérdésről. Tényleg mindenki gondol valamit a keletről érkező, vagy nem is érkező emberekről, az iszlámról és az iszlamizmusról, a más vallásúakról… ha egy kicsit távolabbról megszemléljük ez a gyalázatos történetet, s azt kérdezzük, hogy miféle ismeretek állnak a jelenség hátterében, akkor fogunk csak igazán ámulni.
- Az iszlamizmus a veszélyes, nem az iszlám!
- Neves iszlám vezetők nyilatkoztak a párizsi terrortámadásról
- Az Iszlám, a szex meg a menekültügy
- Minden, amit az Iszlám Államról tudni akartál, de sosem merted megkérdezni
- Miért rombol műtárgyakat az Iszlám Állam? – A szakértő válaszol
- Magyar Iszlám Közösség: Gyáva terroristák ártatlan embereket mészároltak le
Nem csak arról van szó, hogy az iszlámról hiányosak az ismereteink, hanem arról, hogy az iszlamizmus jelenségét meg sem tudjuk különböztetni a vallástól. Olyan ez, mintha a KDNP tevékenysége alapján ítélnénk meg a kereszténységet, s mintha azt állítanánk, hogy a déli határon a kerítés Ferenc pápa utasítására – de legalábbis az ő ajánlására – készült. Nevetséges, nem? (Nem, nem nevetséges, mert egyes emberek élete függ attól, hogy mi, itt, Európa közepén/szélén mit gondolunk.)
Tényleg, nem kellene végre kicsit kiszellőztetni a fejünket, és a csukott szemű rettegés helyett körülnézni? Török Sándornak, a Kököjszi és Bobojsza szerzőjének köszönhetően már/még gyerekkorunkban tudtuk az igazságot:
Akármilyen butus okkal ijesztgetnek mumusokkal, tanuld meg e tudományt, hogy a mumus sose bánt. Zsákba sem dug, hisz a zsákját, az egerek rég kirágták, táskája sincs, a zsebe tökmaggal van mind tele. Egész napon, este-reggel bíbelődhet gyerekekkel. Köszönj neki jó nagyot, kérjél tőle tökmagot.
Kiindulásnak ez is elég, s ha ezen túl vagyunk, akkor akár már ismeretek is szerezhetünk, mert van honnan! Jany János olyan könyvet írt, amit széltében-hosszában terjeszteni kellene! Az iszlamizmus címen megjelent könyv nem túlfűtött politikai kiáltvány, s nem is emberbaráti pusziosztás, hanem mértéktartó, visszafogott, tudományos igénnyel megírt áttekintés. Erre kellene, hogy legyen igény! A könyv segítségével talpára lehetne állítani a tótágast álló világ egy darabkáját, aki megfeledkezett magáról, az újra elkezdhet(ne) gondolkodni!
- Ugyanazt a nacionalista szekeret toljuk… – interjú Ziemowit Szczerek lengyel íróval
- Freud különös kalandja a zsolnai zsidósággal
- Egyetlen növénnyel minden gyógyítható!
Jany János – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Intézetének vezetője – jó tanárként az alapoknál kezdi, s néhol szinte aggályoskodónak tűnő pontoskodása eredményeként olyan könyvet írt, amelyet bárki – akit nem ítéltek letöltendő börtönbüntetésre a szövegértési hiányosságai miatt – képes elolvasni. A könyv jó lehetőség arra, hogy kicsit tisztábban lássunk!
Jany János nem állítja, hogy nincs veszély, ahogy azt sem állítja, hogy minden elsöpör az iszlamizmus áradata. Nem manipulál, hanem ismeretet – értékes, fontos és használható ismeretet – ad arról, ami (talán fontos). Részletes képet rajzol az iszlamizmus történetéről, a különböző tendenciákról, az Európához való illeszkedés lehetőségéről/lehetetlenségéről, a különböző mozgalmak szellemi hátteréről.
Ez a könyv nem segít abban, hogy berendezzük szellemi otthonunkat, de hozzájárul ahhoz, hogy ezt az otthon kitakarítsuk, hogy aztán tiszta és rendezett körülmények közé helyezhessük azt, amit fontosnak vélünk. Mert tetszik vagy sem, az ember minőségéhez hozzátartozik, hogy miként tartja tisztán szellemi környezetét és gondolkodását.
[Természetesen belátom, hogy a fenti írás – szemben a könyvvel – nem mértéktartó és még csak nem is érzelemmentes, sőt… Ennek az oka, hogy bennem is van félelem: pontosabban félek a félelemtől és annak következményeitől. Meglátásom szerint Európára az iszlamizmusnál nagyobb veszélyt jelent, a demagógia, a populizmus és az, hogy a keresztény értékekre hivatkozva mi magunk semmisítjük meg azt, ami a keresztény értékekből megmaradt.]
