+ Irodalom

Negyven nagy robbanóerejű töltetet fedeztek fel a Genfi-tóban

Búvárok lepték el a Genfi-tó partját, hogy mielőtt hidegre fordulna az idő és lehűlne a víz, megállapítsák, hány veszélyes bombát rejt a tó.

Furcsa történetek a XX. századból magyar sajtócikkek alapján – 1920 – a képen a Greenes Beach Genfben, ’20-ban

október, Csehország – Aznap reggel izgatottan ébredt a prágai hóhér, a megszokott útvonal helyett ma reggel vonatra kellett szállnia, hogy a pozsonyi kollégákat kisegítse a csempészet elterjedése miatt végzendő munkákban. A felesége kikísérte az állomásra. Tudod, mondta, szerintem jó lesz már egy kis levegőváltozás, az utóbbi időben kezdtél befelé fordulni.

október, Svájc – Búvárok lepték el a Genfi-tó partját, hogy mielőtt hidegre fordulna az idő és lehűlne a víz, megállapítsák, hány veszélyes bombát rejt a tó. A többnapos lemerülés után negyven nagy robbanóerejű töltetet fedeztek fel, melyeket aztán húsz méter mélyre süllyesztettek. Az egyik búvárnak időközben kislánya született. A süllyesztés hajnalán órákig hezitált, hogy merüljön, vagy se.

október, Magyarország – A férfi jóféle pálinkát vett elő a szekrényből, kis poharakba töltötte, aztán kinyitotta az ajtót, és behívta a kollégákat. Szívbemarkoló beszédre készült, amelyben sajtótörténeti eseménynek kiáltja ki a cenzúra megszüntetését, a sajtószabadságot pedig a jövő zálogának. De aztán nem mondott semmit, fölemelte a poharat, és koccintottak. Nehéz beszélni, ha már lehet.

november, Chile – Egy halász üres kézzel tért vissza a kikötőbe, ami évek óta nem esett meg vele. De nem sokáig álmélkodott, mert a parton azzal fogadták, hogy a kormány beleegyezett, hogy a partoknál húzódó japán tengeralattjáró-bázisokat fölhasználják az amerikaiak elleni háborúban. Puff neki, mondta a halász, akkor már elkezdődött.

november, Szibéria – Állt a férfi a hómező közepén, és nem fért a fejébe, hogy történhet az meg, hogy hatvan évre kibérelje valaki ezt a területet, és hatvan év alatt annyi szenet és olajat vigyen el, amennyit akar? Mire mindent elvisznek, addigra százéves leszek, gondolta, és beleköpött a hóba.

november, Csehszlovákia – Prága utcái sötétek voltak, a lakások hidegek. Az emberek fejében érthetetlen mondatok keringtek a valutáról, ami csak akkor javul, ha vagonszám viszik ki a szenet az országból, és hiába működik háromszáz cukorgyár, el kell adni Svájcnak és az olaszoknak a cukrot. És akkor jobb lesz, csak még egy kicsit kibírni. Akik ezen a télen haltak meg, azt hihették, hogy kibírták.

december, Lettország – Egy „diplomatacsomag” jelzésű láda érkezett Rigába, melyet az állomásról egyenesen egy kereskedő házába szállítottak. A ládában 43 darab festmény lapult, melyek nagy orosz mesterek kézjegyét viselték. A rendőrség feltételezte, hogy valamelyik orosz magángyűjteményből lopták a háború alatt, de a rendőrségen nem akadt olyan személy, aki az értékét megbecsülte volna.

december, Ausztria – A sztrájk úgy söpört végig Bécs utcáin, mint valami divatőrület. Sztrájkoltak a vendéglősök, a pincérek, az állami pénzverde alkalmazottai, béremelésért léptek sztrájkba a postaautók sofőrjei, minek köszönhetően nem volt levélkézbesítés. Hamarosan sztrájkba léptek a távírda alkalmazottai, a fogtechnikussegédek, a pénzszekrénygyárak dolgozói, a művirágműhelyek munkásai, az ékszerészsegédek, a szénnagykereskedők alkalmazottai, és a két állami színház technikai személyzete. A program változatos volt, még a legelvadultabb sztrájkínyencek is megnyalhatták mind a tíz ujjukat.

december, Oroszország – Az anyja kezét fogva sétált egy kisfiú Szentpétervár utcáin, a templomba igyekeztek. A fiú bárhová nézett, szentképeket szorongató asszonyokat és férfiakat látott. Olyan volt, mint az állomáson, csak itt mindenki ugyanarra a személyre várt.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top