Dirk Husemann: A király elefántja [Ein Elefant für Karl den Grossen] – fordította B. Szabó Károly – General Press Könyvkiadó, 2016 – 444 oldal, kemény kötés – ISBN 978-963-643-904-0
Dirk Husemann (sz.:1965) régészetet és történelmet tanult Münsterben, és az elmúlt években íróként és tudományos újságíróként dolgozott. Első regénye, amit a német kritikusok „középkori roadmovie”-ként definiáltak, A király elefántja tavaly jelent meg Németországban. Őszintén állíthatom, szerencsénk van, hogy hozzánk nem a szokásos többéves átfutási idővel jutott el, ráadásul B. Szabó Károly személyében olyan fordítót sikerült találni, aki képes volt úgy magyarítani a szöveget, hogy megmaradt a feszültség és a sodró lendület. (itt olvashatsz részletet a regényből.)
- Amikor magyar várományosa volt az angol trónnak…
- Isten Fénye kipusztítaná az emberiséget?
- Vilmos császár, a pornósztár
- Mit szóltok a homoszexuális mesekönyvhöz?
Isaak, Nagy Károly zsidó diplomatája a regény kezdetén éppen a bagdadi kalifától tér vissza, akinél a lehetséges békekötés felől tudakozódott. Valószínűleg ez volt a történelemben az első olyan alkalom, amikor keresztények és muszlimok egymás megértésére tettek kísérletet. Isaak-kal érkezik négy arab harcos, egy ajándékba küldött elefánt és egy mechanikus időmérő szerkezet, amilyet még nem nagyon ismertek akkoriban ezen a tájon.
Az időt méri. Semmi több. Órákra és percekre osztja fel egy napodat. Megparancsolja, hogy akkor egyél, akkor aludj, amikor ő akarja, és hogy akkor halj meg, amikor ő akarja. Imádni és gyűlölni fogod, de ha egyszer beengeded a házadba, többé már nem élhetsz nélküle. […] úgy vágja szét a nappalt és az éjszakát, mint a hentes a húsdarabot. Minden egyes perc fontossá válik számodra, mert mindig arra figyelsz majd, hogy egyre kevesebb időd van hátra a napból. Míg végül az összes elfogy. […] Nem az idő szolgálja a császárt, hanem a császár megengedi neki, hogy uralkodjon felette. Pedig egyike a világ leghatalmasabb embereinek…
– magyarázza Isaak az idő mérésének következményeit Thankmarnak, a rabszolgának, aki – az elefánt mellett – a regény tulajdonképpeni főhőse, aki Nagy Károlyt követve megpróbálja célba juttatni az értékes ajándékot, s közben, az életveszélyes kalandok során a sánta szász rabszolgából kíváncsi, világra nyitott emberré válik, aki találkozik a középkori Európa lakosságának legkülönbözőbb rétegeivel…. és szinte végig menekül az ellene bosszút forraló arabok elől.
A több szálon futó cselekmény jó lehetőséget ad a szerzőnek arra, hogy a történet kibontása közben megmutassa azt, amihez – szakmája szerint – a legjobban ért: Nagy Károly korának Európáját. bepillanthatunk a dél-európai nagyvárosok, a katonai táborok, a mozgó császári udvartartás életébe ugyanúgy, mint a kolostorok világába, vagy a legszegényebb földönfutók mindennapjaiba. Dirk Husemann kitűnő arányérzékkel elegyíti a kalandot és a megélhető ismeretet, a valóságot és a fikciót. Mert ha többet nem is, annyit azért biztosan tudhatunk, hogy a IX. század legnagyobb európai uralkodójáról nem sokat tudunk, s a hitelesség látszatának fenntartása mellett egy író szabadon grasszálhat a terepen… Isaak, a követ létezett, s az is tudható, hogy nagy Károlynak volt aacheni palotájában egy elefántja. A regény pedig meggyőz minket arról, hogy Thankmar akár létezhetett is.
Ha ünnepnek tekintjük azokat az alkalmakat, amikor olyan regény jelenik meg, mely tényleg letehetetlen, akkor A király elefántjának megjelenése piros betűs ünnep a történelmi regények kedvelői számára!
