MA SEMMIKÉPP
Írta: Kiss Csaba
Ma a Boszorkány vérét akartam megírni, de rádöbbentem hogy szombat van. Ne kísértsük a sorsot. Főleg itt az erdő közepén, görcsös ágú píneák között. Madarak vijjognak a ház fölött, s elindult a bozótban neszező szél is.
Inkább egy idézet a Szenvedélyből:
ANNA: Néha pusztán csak azért imádkozom, mert elviselhetetlennek tartom az ima hiányát. Nem vagyok hívő. Nem tudok hinni. De tudom, hogy amikor azt mondom: Isten nem létezik, akkor féligazságot mondok.
És ennek a verse-je El Kazovszkijtól:
Az életem tulajdonképpen a hit kereséséből áll. Nagyon szeretnék hívő lenni., folyamatosan dolgoztam ezen, de nem mondhatom magamról, hogy sikerült.
Ha sikerülne, ha valamilyen misztikus módon rám szállna a hit, és tényleg megkönyörülne rajtam az Isten, és ebben a csodában részesítene engem, akkor én repülnék és tényleg szabad madár lennék. Olyan szabad lennék, és olyan boldog, hogy az sem érdekelne, hogy épp egy női testbe születtem bele, hiszen majd lesz más… a végtelenben minden élet, a legrettenetesebb is csodálatos.
Egy hívő a máglyahalált is átélheti, minden pokoli fájdalom ellenére, mert biztos lehet benne, hogy elszáll a lelke, hogy van hova elszállnia.
+ egy kép a tengerről, és egy a mi szigetünkről, a Gobbiban (a honvágy kezdete)
Itt az összes részt olvashatod.
