Hogyan indult a különös túra Bergman szigetéhez?

farö

A MESE FOKOZÓDIK

Írta: Kiss Csaba

Szinte hihetetlen, milyen játékot játszik velünk az élet (a sors, a véletlen, az Úr – kinek mi)

Kezdődött januárban Nagy Andrással, hogy “ő Faro szigetén szeretné elkészítené a SZENVEDÉLY képeit. Mivel a valódit csak valódival lehet megmutatni.”

Megnéztem a Bergman Alapítvány honlapját – és egy nagyon rokonszenves lehetőséget találtam: meg lehet pályázni Bergman valamelyik házát Faro szigetén 3 hétnél hosszabb, 3 hónapnál rövidebb időre. Lakást adnak és egy biciklit. Ha családdal mész, a gyereket be lehet íratni a helyi iskolába. Ellenszolgáltatásként egy beszámolót kell tartani a helyi lakosoknak (498-an élnek Faron), hogy min dolgoztál abban az időben.

Múlt héten értesített az Alapítvány, hogy elfogadták a pályázatomat, május 31 és június 24 között enyém az egyik lakás: az ÄNGEN vagy a SKRIVSTUGAN. Az előbbi közelebb van a templomhoz, a másik a tengerhez. Csigaforgatók és vastagcsőrű lummák a szomszédok. Van egy kis bolt a faluban. Más semmi. Csend.

A Nemzeti Színházban készülő SZENVEDÉLY példányát szeretném végső formába hozni FARO-n (erről fogok beszámolni a helyi lakosoknak is) – és be akarom fejezni a FŐNYEREMÉNYT, a győri hajléktalan-milliomos történetét.

De ez már egy másik mese.

(Vajon van-e 24 napnyi magány bennem? Írni, gondolkodni.)

(Holnap jövünk a következő résszel, már a helyszínről folytatjuk)



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!