Így változtak Picasso önarcképei tinédzserkorától a haláláig – fotók

picasso_k

– Anyám azt mondta nekem: ha beállsz katonának, tábornok lesz belőled, ha szerzetesnek mész, a végén te leszel a pápa. Én festőnek mentem, és Picasso lettem – jelentett ki anno Picasso.

boredpanda oldalán összegyűjtötték a festőművész (1881-1973) néhány önarcképét, amelyeket 15 éves kora és 90 éves kora között festett. A művek alá írt idézetek mindegyike tőle származik.

Picasso

15 évesen (1896)

“Minden gyerek művésznek születik. A probléma művésznek maradni, miközben felnövünk.”

Picasso

18 évesen (1900)

“A művészet nem önmagától fejlődik; az emberek gondolatai változnak, s velük változik kifejezésük módja is.”

Picasso

20 évesen (1901)

“Azt várják tőlem, hogy megmondjam, mi a művészet? Ha tudnám, akkor se árulnám el.”

Picasso

24 évesen (1906)

“Vannak festők, akik a Napot sárga folttá alakítják át. És vannak mások, akik Nappá alakítanak át egy sárga foltot.”

Picasso

25 évesen (1907)

“Jó ízlés! Milyen szörnyűséges dolog. Az ízlés a kreativitás gyilkosa.”

Picasso

35 évesen (1917)

“A mindennapi munka úgy kell nekem, mint a levegő.”

Picasso

56 évesen (1938)

“Nem keresek. Találok.”

Picasso

83 évesen (1965)

“Minden, amit el lehet képzelni, az valóságos.”

Picasso

85 évesen (1966)

“A világnak nincs értelme, akkor a képeimnek miért legyen?”

Picasso

89 évesen (1971)

“A művészet lemossa a lélekről a mindennapok porát.”

Picasso

90 évesen (1972. június 28.)

“Van-e annál veszélyesebb, mint hogy az embert megértik? Annál is inkább, mivelhogy ez nem létezik. Az embert mindig félreértik. Az ember úgy gondolja, hogy nem magányos. Valójában pedig nagyon is az.”

Picasso

90 évesen (1972, június 30)

“A művészet hazugság, amely segít felismerni az igazságot.”

Picasso

90 évesen (J1972 július 2.)

“Az Isten is csak egy másik művész. Kitalálta a zsiráfot, az elefántot és a macskát. Nincs igazi stílusa. Megpróbál ezt-azt kitalálni.”
Picasso

90 évesen (J1972 július 3.)

“Minden életkornak megvannak a maga örömei, de ezeket sajnos mindig megkésve ismerjük fel.”

(Idézetek: citatum.hu)



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!