Fellebbentjük a fátylat a Csontváry-titokról

Idén ismét futótűzként terjedt számtalan portálon Csontváry Kosztka Tivadar Az öreg halász című képe, mondván, a mester az emberben lakozó kettősséget, a jó és rossz oldalt, az isteni és sátáni részt festette meg. Az újdonságként tálalt „meghökkentő felfedezésről” azonban már 2004-ben is cikkeztek. Hogy bebizonyítsuk, az évente újjáéledő álhírnek semmilyen tudományos vagy művészettörténeti alapja nincs, mi is elkezdtünk tükrözni, és „lenyűgöző” eredményeket kaptunk. Akármit belemagyarázhatnánk a képekbe, de ehelyett inkább azt reméljük, jövőre nem kerül elő ugyanúgy ez a badarság.

Nem csináltunk mást, minthogy photoshoppal elvágtuk a képet a középső tengelye mentén, és egymásra tükröztük a feleket. Íme az első példa, a Marokkói tanító (1908). Ki ne látná a figura harmadik szemén (a két szeme között) a jelet? És a szakállában rejtőző különös alakzat mi lehet? Csak a fantáziánk szabhat gátat. Az arc jobb oldalát tükrözve pedig egy csontsovány, indiai tanítóvá változik át a figura.

Csontváry
Marokkói Tanító (1908)

Mária kútja Názáretben című festményen, ha Mária arcát tükrözzük, két angyal képmását kapjuk: egy férfi arkangyalét és egy női angyalét. Innentől kezdve a női-férfi princípiumon át az arkangyalok osztályozásáig mindent belemagyarázhatunk a tükrözött portrékba, attól függően, mit akarunk láttatni.

Csontváry
Mária kútja Názáretben (1908) (részlet)

És utolsó példaként íme egy korai Csontváry-műremek, az Almát hámozó öregasszony, (1894 körül) amely ábrázolásmódjában kevésbé hasonlít az életmű többi darabjához. Ha elméletet akarnánk gyártani, biztosan azt mondanánk, az idős asszony megözvegyült, és tükrözött képmásában néhai férje jelenik meg.

Csontváry
Almát hámozó öregasszony (részlet)

A sort pedig a végtelenségig folytathatnánk, akár más festőkkel is, de nem tesszük. Helyette inkább megkérdeztük a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusát, Bellák Gábort, hogy lehet-e bármiféle tudományos alapja annak, amit Az öreg halászról állítanak.

Ez egy önkényes, jópofának tűnő, ámde mondjuk ki, hülye játék, messzemenő következtetéseket nem lehet levonni belőle. Ilyen módon bármilyen képpel el lehet játszani. Akik ezzel szórakoznak, csak a saját elméletikhez próbálnak támpontot találni

– mondta Bellák.

Már maga a tükrözés is fura eredményeket produkálhat. Attól is függ, milyen szögben tartom azt a tükröt, a kép felénél vagy az orránál választom-e el. Ilyen módon annyiféle karaktert ki lehet sakkozni, amennyit csak akarunk, a kérdés, mit akarok kihozni az egészből. Csontváry nem azért volt nagy művész, mert kódolt üzeneteket rejtett volna el bármelyik munkájában is. El kell, hogy keserítsem a tükrözős elmélet kitalálóit, mert ő nem képrejtvényeket festett, hanem képeket, amihez felesleges megfejtési kulcsokat keresni

– tette hozzá.

Csak egyetérteni tudunk a fenti szavakkal, amit rögtönzött, mindenféle tudományos alapot nélkülöző kísérletünkkel is alátámaszthatunk. Így hát, könyörgünk, ne dőljenek be, ha 2016-ban újra napvilágot lát a szenzáció, miszerint egy soha meg nem nevezett művészettörténész, döbbenetes felfedezést tett, amikor tükrözte a…. Nem ismételjük tovább magunkat.

A MONA LISA REJTÉLY

Hasonló találgatások kísérik időről időre a Mona Lisát is, ám ezek legalább némiképp tudományos alapúak: néhány évvel ezelőtt egy röntgenvizsgálatból derült ki, hogy a hölgy portréja alatt egy másik, szakállas arc is rejtőzik: sokan úgy vélték, az arc arányai megegyeznek Leonardo arcával, a mester pedig biztosan az önarcképét festette meg anno. Egy másik elmélet szerint egy Földistennőt ábrázol a portré, megint mások pedig úgy vélik, saját édesanyját, esetleg Aragóniai Izabellát örökíthette meg. A legújabb híresztelések szerint pedig Leonardo nem is Mona Lisát akarta ábrázolni, hanem valaki mást.

– Az eredmények több mítoszt döntenek meg és örökre megváltoztatják a Leonardo mesterművéről alkotott elképzeléseinket. Amikor befejeztem Lisa Gherardini rekonstrukcióját, egy portrét láttam, ami teljesen más, mint a ma ismert Mona Lisa. Ez nem ugyanaz a nő

– nyilatkozta a BBC hírportálnak Pascal Cotte, aki több mint tíz éve vizsgálja a festményt a különleges technológiával.

Csontváry

Az Oxford Egyetem professzora, Martin Kemp véleménye szerint azonban Cotte felfedezése révén csupán arra következtethetünk, hogyan gondolkodott Leonardo da Vinci, magyarán ezek nem különböző portrék, hanem sokkal inkább az alkotási folyamat állomásai.

– Teljesen meg vagyok győződve arról, hogy Mona Lisa az igazi Lisa

– mondta Kemp.

A festményhez köthető történelmi dokumentumok tanulmányozója, Andrew Graham-Dixon művészettörténész azt állítja:

– Nincs kétségem afelől, hogy ez az évszázad egyik nagy felfedezése lehet. A Louvre valószínűleg nem szívesen változtatja meg a festmény címét, de valójában erről van szó: búcsút kell mondani Mona Lisának, ez a nő valaki más

– mondta Graham-Dixon.

Megosztás: