Moulin Rouge: A varieté örök
Ha a revüszínház, a cirkusz, a kánkán és a fülledt erotika szavak kombinációjával találkozunk, garantáltan mindenkinek a Moulin Rouge és a hasonlóan híres-hírhedt társai jutnak az eszébe. A mulató neve mára – és saját korában is – egyet jelent a fergeteges színpadi show-kkal és a féktelen bujasággal. De mi is ez a hely valójában?
A dicsőséges múlt…
Párizs legendás szimbóluma, a kánkán és a táncos revük otthona, a Moulin Rouge tavaly ünnepelte fennállásának 125. évfordulóját. Az 1889. október 5-én megnyílt mulató hamar óriási népszerűségre tett szert a városban, ami elsősorban az akkor még igen botrányosnak számító táncnak, a kánkánnak volt köszönhető. Az előadásokban minden megvolt, ami a sikerhez kellett: fantasztikus kosztümök és díszletek, egy kis cirkusz, zene, ének, rengeteg tánc, mindez igen magas színvonalon előadva. Ugyanakkor Touluse Lautrec szerepéről sem szabad megfeledkeznünk, ha a mulató hírnevének okát kutatjuk: a zseniális festő és grafikus minden mással összetéveszthetetlen plakátjai nagyban hozzájárultak a kultusz megszületéséhez. Természetesen a buja és erotikus elemek miatt bizonyos körökben kifejezetten rossz hírnek örvendett a lokál, de ez csak még több embert csalt be az előadásokra. A mulató jelentőségét mutatja az is, hogy deszkáin számos világhírű sztár is megfordult: Mistinguett, Josephine Baker, Maurice Chevalier, Édith Piaf, Yves Montand, Ginger Rogers, Liza Minnelli és Frank Sinatra.
… és a nem kevésbé fényes jelen
Hiba lenne azt hinni, hogy a párizsi mulatók – és köztük a Moulin Rouge – ideje már lejárt. Erre a legjobb bizonyítékok maguk a számok: a Vörös Malom 900 férőhelyes nézőterének a mai napig 97 százalékos a kihasználtsága. Ráadásul úgy produkálják ezt a rendkívüli számot, hogy az év mind a 365 napjának estéjén két show-műsort adnak elő. Így évente mintegy 630 ezren fordulnak meg a mulatóban, melynek köszönhetően ez az egyik legnépszerűbb párizsi látványosság. A varietészínház összesen 450 főt foglalkoztat, 2013-as forgalma pedig elérte a 65 millió eurót (20 milliárd forintot). És még nincs vége a megdöbbentő számoknak, a Moulin Rouge ugyanis a világ legnagyobb pezsgőfogyasztója: évente mintegy 240 ezer üveg pezsgőt fogyaszt el a revük közönsége. De ahhoz, hogy ilyen elképesztő eredménnyel működjenek, természetesen le is kell tenni néhány dolgot az asztalra: az évek óta látható, egyik leghíresebb revüjük, a Féerie (Tündérvilág) című előadás összköltségvetése például 8 millió euró. A hírneves deszkákra sem léphet fel akárki: a kánkántársulatot Dorothea Haug alapította, aki után Doriss-lányoknak nevezik azt a hatvan táncosnőt, akik a Moulin Rouge tánckarát alkotják. A táncosok mindegyikének – amellett, hogy kiváló táncosoknak kell lenniük – el kell érniük a 175 centiméteres magasságot. Az ő kísérőiknek, a húsz Doriss-fiúnak, valamint a műsorokban fellépő akrobatáknak, zsonglőröknek és erőművészeknek pedig legalább 185 centiméter magasnak kell lenniük.
Celluloid-örökség
Természetesen a revüszínházak fénykorában nem a Moulin Rouge volt Párizs egyetlen mulatója, bár kétségkívül ez volt a leghíresebb: a Folies-Bergere, a Lido, a Crazy Horse hasonló hírnévnek és népszerűségnek örvendtek a Fények Városában. Mégis a Vörös Malom volt az, mely nemzetközi színtéren is a legnagyobb ismertségre tett szert, megihletve számos művészt, írót és megannyi filmrendezőt is. Összesen eddig 12 nagyjátékfilmet szenteltek a lokálnak, melyek közül a leghíresebb Baz Luhrmann 2001-es klasszikusa. A Nicole Kidman és Ewan McGregor főszereplésével készült film bebizonyította, hogy a közönség még ma is fogékony a revük, sanzonok, cirkusz és a fülledt hangulatú mulatók világára. Az eredmény magáért beszélt: rekord nézettség és bevétel, két Oscar-díj, három BAFTA-díj, három Golden Globe és két MTV Movie Awards.
Szeretne visszautazni az időben, hogy személyesen is átélje a régi párizsi revüszínházak és mulatók különleges hangulatát? Akkor nem kell mást tenni, mint jegyet váltani a Bor Productions „Ooh La La” című éjszakai revü-cirkuszára. A fergeteges produkciót három alkalommal, 2015. július 30-án, 31-én és augusztus 1-jén tekinthetjük meg 22 órától a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. www.szabadter.hu
