Pék Zoltán és első regénye ezer módon kapcsolódik a magyar könnyűzenéhez. Megpróbáltunk utánajárni a Feljövök érted a város alól zenei univerzumának, valamint egy 20 évvel ezelőtti koncertfelvételre bukkantunk, amelyen Pék Zoltán gitározik.
Pék Zoltán: Feljövök érted a város alól. Agave, 240 oldal, internetes ár: 2 235 Ft.
Pék Zoltán egy Európa Kiadó-dalból kölcsönözte első regényének címét: a Feljövök érted a város alól a Popzene című dal nyitósora. Ráadásul a könyv minden fejezetének címe egy-egy klasszikus magyar dal címe, a lista a Syriustól az Eastig, az Omegától a Kontroll Csoportig tart.
De hol találkozik a klasszikus magyar popzene és a jövő Budapestje?
A fülszövegben azt írják, hogy az elsősorban műfordítóként ismert Pék Zoltán egy időben jazz-zenészként kereste a kenyerét. Az író ráadásul a kilencvenes évek egyik kultzenekarában, a Wei Wu Wei-ban gitározott; ez a zenekar még 1987-ban alakult, Pék Zoltán pedig az együttes alapítóját, Farkas Tamást váltotta a gitáros poszton. A zenekar második nagylemezén, az 1997-es Későre jár című lemezen már ő gitározik; sőt mi több, a lemez címadó dalának szövegét is ő jegyzi a Zeneszöveg szerint. A Wei Wu Wei a 2000-es évek elején oszlott fel.
Az alábbi amatőr koncertfelvétel 1997. április 26-án készült a Banán Klubban. Pék Zoltán a színpad bal oldalán gitározik, a türelmetlenek már a 3. perc környékén hallhatnak tőle egy szólót:
Vissza a regényhez: Pék Zoltán alighanem tudatosan válogatta össze azokat a dalokat, amelyek a fejezetek címeként szolgálnak. A legtöbb esetben laza kapcsolat is van a dalcím és a fejezet között, valamint a címek a szövegben is el vannak rejtve. A legerőteljesebben a klasszikus magyar rockzene (Piramis, Omega, LGT, Syrius), illetve az újhullám (KFT, Európa Kiadó, Sexepil, Kontroll Csoport) képviselteti magát. Hogy miért pont ezek?
- A Sexepil alapító tagjával, László Viktorral tavaly készítettünk interjút.
- Tavaly nyáron Európa Kiadó-koncerten jártunk.
- Nemrég új Syrius-válogatás jelent meg.
- Bornai Tiborral idén készítettünk interjút, amelyben elárulta, mitől megy le hídba.
A magyar újhullám és a tudományos-fantasztikus irodalom közelsége viszonylag egyértelmű. Menyhárt Jenő például meséli az Amerika Kiadó című könyvben, hogy egyszer épp egy ismerősére várakozott a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, amikor megakadt a szeme Arthur C. Clarke A jövő körvonalai című könyvén. Ezután kezdett el Clarke-ot, illetve más sci-fi szerzőket olvasni, a Jó lesz című dalt pedig Kubrick 2001: Űrodüsszeia című filmje ihlette.
- Hogyan került Ligeti György zenéje Kubrick filmjébe?
- 3001-ben folytatódik a Clarke-sorozat
Nemcsak az újhullám foglalkozott sci-fi témákkal: a magyar rockzenekarokat már hetvenes években is foglalkoztatta a jövő. Külföldi mintára leginkább a progresszív rock törekvései találkoztak a sci-fivel, jó példa erre az Omega space rock-trilógiája (Időrabló – 1977, Csillagok útján – 1978, Gammapolis – 1979), de elég csak a könyvben többször is előforduló Eastre, vagy éppen a klasszikus Syrius látomásos szövegeire gondolni.
A Feljövök érted a város alól fejezetcímei akár soundtrackként is szolgálhatnak az olvasáshoz, a fejezetek hangulatához ugyanis illenek a dalok; és talán az sem véletlen, hogy az egyik leghosszabb fejezet éppen a Fénylő piramisok árnyékában címet kapta, amely pont a Piramis leghosszabb dala a maga 10 percével.
A Feljövök érted a város alól című könyvről már írtunk a Librariuson:
Pék ízig-vérig magyar urban fantasyt alkotott, méghozzá a legnagyobb angolszász szerzők nyomdokait követve. Főhőse Corvinus, a korán árvaságra jutott, pokoli gyermekkort megélt, mára (vagyis a történet idejére, ami a tán nem is annyira messzi jövő) azonban kemény nyomornegyedi shiftelővé (seftessé) vált férfi, akinél magányosabb regényhőst ritkán találni. Ahhoz azonban, hogy az ő alakját igazán megérthessük, előbb látnunk kell a Pék által meg(rém)álmodott világot, mely bizony sokkal kevésbé tűnik távoli, sőt, sosem elérkező jövőnek, mint szeretnénk.
– írta a könyvről Böszörményi Gyula.
