Induljunk ki abból, hogy a halálbüntetés visszaállításának ötlete csak egy fölösleges gumicsont, amin elrágódnak az újságírók és a bértollnokok, amíg a fontosabb dolgok helyett erről csacsognak. Tessék én is bedőltem, de…
…mi van akkor, ha ez nem csak gumicsont, mi van, ha presztízs-kérdés lesz belőle, és tényleg megcsinálják?… mert a többség támogatja!
Vajon tényleg támogatja a többség? Azok, akik igent mondanának arra, hogy legálisan lehessen embert ölni, hányszor gondolták végig korrekten és következetesen? Mi van akkor, ha az ő apjukat, gyereküket akasztják? S mi van, ha utólag kiderül, hogy félreértés, téves bírói döntés, megbuherált bizonyíték állt a már végrehajtott ítélet hátterében?
S ha már a halálbüntetés visszaállítása mellett kardoskodnak, s egyik érvük az elrettentés, akkor csak egy lépésre vagyunk attól, hogy napirendre kerüljön a nyilvános kivégzés intézménye. Elvégre az oly igen dicsőített és magasztalt Horthy-korszakban (a konszolidáció előtt) még ez is belefért az elrettentésbe és a példastatuálásba!
Tegyük félre egy kicsit a politikai hovatartozást, s nézzük meg – a névtelen szemtanú szerint – miként zajlott egy hivatalos akasztás 1919. december 17-én, Budapesten, Bali Mihály (1856-1926) hóhér aktív közreműködésével.
Kemény, hideg téli nap.
Nyolc órára van kitűzve a kezdet. A fogház udvarának hátsó része szorongásig megtelik.
Tisztek csoportja jön kabarét látni. Az utcán a fogház előtt autók tömege. Csendőrszakaszok zárják el a járdákat. A tömeget az utca túlsó felére szorítják. Autókon jönnek, egyre jönnek. Tisztek, ludovikás diákok, öreg, molylepte urak, izzadt talpú miniszteri tanácsosok, kiknek nagyon fájt a kommunizmus. Eljöttek gyönyörködni.
Szőts nevű csendőrkapitány a rendező. Csak jeggyel lehet belépni a fogház udvarára; de sok a protekciós, jegy nélküli. Egypár hisztériás méltóságos asszony szeretne bejutni. Kettő-három volt olyan, aki férfiruhát húzott magára, melyhez kitűnő maszkul szolgált kiélt, szegletes arcuk, nagy orruk és nyurga alakjuk…
Korabeli rajzok a Bécsi Magyar Újságból
Kezdődhetne így egy XXI. századi kivégzés is, persze a kíváncsiak számára méltóbb körülményeket biztosítanának a szép stadionok, és a VIP-páholyok. A beléptetést is könnyebb lenne ellenőrizni, mint egy évszázaddal ezelőtt. Addig persze tisztázni kell még, hogy a szimpla szurkolói kártya elegendő-e a jegyvásárláshoz. De, hagyjuk a bizonytalan jövőt! Nem szívesen adok ötleteket!
1919. december 17-én az első kivégzett kommunista Schön Gábor volt:
Csinos, barna arcú fiatal férfi. Érdekes és finom arcán nyugalom. Lábán cipő helyett posztópapucsok vannak. Kis, kötött, szürke sapkáját a kezében szorongatja. Megáll az asztal előtt. Végignézi a bírót, ki előtte valamit felolvas. Alig látható mosoly jelen meg a szája szélén a hazug vádakra.
Az államügyész szól:
– Hóhér! Teljesítse a kötelességét!
Két pribék megragadja, kezeit a bal lábához kötözik, egész a térdízülethez, úgyhogy a háta előregörbül.
Bali felment a létrán, kezében hurok és a piszkos törülköző.
A pribékek a lépcső felső fokára állítják Schön Gábort, ki egy utolsó pillantást vet még az őt szájtátva bámuló tömegre, és lehunyja szemeit.
A hóhér nyakára illeszti a kötelet, a hurkot beakasztja a cölöp felső részén megerősített kampóba, a két pribék elkapja lábai alól a lépcsőt, és a megkötözött lábak hosszúra hagyott kötelét a bitócölöp alsó részére erősített csigán húzni kezdik.
A meggörbített hátgerinc roppan egyet és elszakad. Az így kifeszített test még egyet sem rándulhat, mozdulatlan. A hóhér fent kiemeli a nyakcsigolyát, és a fejet rettentő erős nyomással előretöri. A szemeket mutatóujjával, az álkapcsot kisujjával leszorítja, csak az otrombán nagy hóhérujjak alól itt-ott kilátszó arcrészeken látszik a halálküzdelem.
A fulladozó ember arca felfúvódik – a homlokerek kidagadnak, az arc szederjessé válik, és lassan sápadni kezd. A hóhér letörli a halálverítéket, leszáll a létráról, a főbíró elé lép, kalapját leemeli és jelenti:
– Nagyságos uram, az ítéletet végrehajtottam.
A hosszú, kinyúlt test a bitón elkeskenyedik, az előbb még gömbölyű arc hosszas, féloldalra csüng. A törvényszéki orvos a bitó alá lép, a pribékek feltépik a kivégzett mellén a ruhát, előtűnik a sárgára változott mell.
A szív még ver, lassan, elhalóan.
Pár perc múlva az orvos is megállapítja a halált…
Tényleg azt akarjuk, hogy állami megrendelésre, a mi jóváhagyásunkkal ilyesmi történhessen újra (és újra) Magyarországon?
***
A szöveg teljes terjedelmében elolvasható a Magyar pokol című kötetben (Magvető Könyvkiadó, Budapest 1964).
„A halálbüntetést olyan esetekre alkalmaznák, ahol minden kétséget kizáróan igazolni lehet a bűntettet, pl. van filmfelvétel, DNS-minta stb.” – TEHÁT A HALÁLOS ÍTÉLET KISZABÁSÁNÁL NEM A BŰNTETT MÉRTÉKE, HANEM A BIZONYÍTÉKOK EREJE A DÖNTŐ. AZ EGYIK MEGÚSSZA, A MÁSIK NEM…. BRRR.
Természetesen pont olyankor merül fel ilyen kérdés Magyarországon, amikor az egész nemzetközi média ettől hangos:
http://www.theguardian.com/world/2015/apr/29/bali-nine-who-are-the-nine-people-being-executed-by-indonesia
Egyébként egy szempont: a halálbüntetés bevezetésével valakiket arra hatalmazunk fel, hogy öljenek (úgy, hogy nincsenek veszélyben, és nem is másokat védenek ezzel, mint a katonák háborúban). Elképzelem, hogy bemutatkozik az új szomszéd, és közli velem, hogy hóhér a foglalkozása…
Egy 1964-es kommunista propagandakonyvbol van a reszlet. A Kommunistak nem akasztottak a Tanacskoztarsasag alatt? Az nem volt ilyen szepen leirva, ott nem voltak jokepu aldozatok ugye? Egyebkent a konyv irasakor meg javaban zajlottak az iteletek. Ja, es egy kitort nyaku embert nem kellett megfojtani, a halal azonnal beall.
Egy 1964-es kommunista propagandakonyvbol van a reszlet. – IGEN, DE EZ MIT JELENT? HA EGY PROPAGANDAKIADVÁNYBAN SZEREPEL A HIMNUSZ IS, AZ NEM VÁLTOZTAT A HIMNUSZON. HA EGY TOLVAJ ELKAP EGY PEDOFILT, AKKOR NEM SZÁMÍT A PEDOFIL BŰNE.
A Kommunistak nem akasztottak a Tanacskoztarsasag alatt? – DE, ÉS AZ IS PONT ENNYIRE BORZASZTÓ.
Az nem volt ilyen szepen leirva, ott nem voltak jokepu aldozatok ugye? Egyebkent a konyv irasakor meg javaban zajlottak az iteletek. – 1964-BEN NEM ZAJLOTTAK ÍTÉLETEK A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KAPCSÁN.
Ja, es egy kitort nyaku embert nem kellett megfojtani, a halal azonnal beall. – KÉRDEZZE KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT.
kezdek félni ennyi vérszomjas, tökéletes, bűntelen ember között
Valóban tisztelt uram,bár ki gyermekével megeshet,és az ellenkezője is,és akkor a bűnös élete végéig,luxus körülmények között élhet,a társadalom pénzén,még csak dolgoznia sem kell…
Kik vagytok ,ti? Istenek? Kinek van joga életet elvenni? Nem, ha, csak egyetlen esetben is tévedés történik az gyilkosság!!! Akkor a bíró,a hóhér szintén halálra ítéltetik? vagy csak munkaköri hiba??? Gondolkozzunk már!!! A politikát ide hozni vicc! Állítólag,csak Isten dönthet életek felett… Fogadni mernék,a hozzászólók jelentős része „hívő katolikus”…
Én már álltam kezemben egy géppisztollyal, és megesküdtem, hogy ha „kell”, agyon lövöm azt, aki a „Magyar Népköztársaságból” „Magyar Köztársaságot” akar csinálni. (Azóta már nem is „Köztársaság”.) Úgyhogy nekem nem érv, hogy „úgy is csak (legalább is majdnem mindig) bűnösöket végeznének ki”. Jobb az ilyesmitől egy lépéssel messzebb lenni. Azt gondolom, hogy vannak emberek, akik könnyebben ölnek, mert nem számít nekik sokat az emberélet. (Közülük kerülhetnének ki a hóhérok.) Van, továbbá, aki egyszerűen nem gondolja végig, hogy mit is jelent a halálbüntetés. Ebből a két csoportból kerülnek ki a halálbüntetés támogatói. Orbánt meg egyszerűen a szavazatszerzési lehetőség motiválja. Ettől persze még ő beletartozik az emberek fenti két csoportja közül az egyikbe, döntse el mindenki, hogy szerinte melyikbe.
Varga Dénes elvtárs! Mi a fenének volt a kezedben a géppisztoly? azzal Ö L N I lehet! vagy a párttért mindent. Hány embert vertetek agyon mert nem lépett be a TSZCS-be? vagy elmondta véleményét a sikeres gyapot és citrom termelésről?
Magyarország államformája: köztársaság.
Magyarország elnevezése: Magyarország.
Célszerű elolvasni az Alaptörvény vonatkozó passzusát, a többi demagógia.
Lennél szíves ugyanilyen részletesen leírni pl. Szita Bence haláltusáját is!?
Csupán nagyon halkan jegyzem meg, hogy hasonló nyilvános kivégzést nem csak a még nem konszolidálódott Horthy rezsimben, hanem a 2. Nagy Háború után is végeztek…
Kedveseim! Azt is gondoljátok végig, ha az édesanyátokat, a gyermekeikedet öli meg valaki pár száz forintért, hogy kábítószert italt vegyen, vagy játékgépezzen. Mit csináljunk vele? költsünk rá több tízmilliót 5-6 és börtön év alatt? és szabadulása után „kiképezve” újra kezdje. Sajnos ezer példa van errre!