+ Interjú

Megszületett a világon is egyedülálló Tulajdonságszótár

Tulajdonságszótár

A Tulajdonságszótár az emberi tulajdonságokat sorolja fel és magyarázza. Leginkább talán egy pszichológiai lexikonhoz hasonlítható. Összesen 3150 olyan szót tartalmaz és magyaráz.

Gárdonyi titkos naplója inspirálta a Tulajdonságszótár íróit

Mondhatjuk, hogy a Tulajdonságszótár kínálati szótár, amely például egy író ember számára felkínálja a szavakat, melyek közül saját nyelvérzéke, ízlése szerint választhat.

A napokban jelent meg a magyar egynyelvű szótárairól híres TINTA Könyvkiadónál a Tulajdonságszótár, amelyben alcíme szerint 3150 személyleíró szó magyarázata és ellentéte, valamint fogalomköri csoportosítása található. Ebből az alkalomból a szerzőkkel, Dormán Júlia pszichológussal és Kiss Gábor lexikográfussal beszélgetett Cserháthalápy Ferenc.

Cserháthalápy Ferenc: Tudom, hogy milyen egy angol–magyar szótár, egy helyesírási szótár, egy szinonimaszótár, de fogalmam sincs, hogy milyen a Tulajdonságszótár.

Dormán Júlia: A Tulajdonságszótár az emberi tulajdonságokat sorolja fel és magyarázza. Leginkább talán egy pszichológiai lexikonhoz hasonlítható. Összesen 3150 olyan szót tartalmaz és magyaráz, amely emberek jellemzésére használatos.

Cs. F.: Hogy született meg a szótár ötlete?

Kiss Gábor: Bármilyen furcsa, Gárdonyi Géza az ötletgazda. Amikor az 1970-es években végre megfejtették a nagy író egyéni titkosírással írt naplóját, mindenki azt hitte, valami fantasztikus új dolgot tudunk meg. Aztán kiderült, hogy Gárdonyi titkos naplója tulajdonképpen egy munkanapló, amelyben írói fogásokat vetett papírra. Többek között feljegyezte, hogy mely szavakkal lehet ilyen vagy olyan típusú embereket hatásosan leírni, jellemezni. Mikor a naplót évtizedekkel ezelőtt fiatal fejjel olvastam, az jutott eszembe, össze kéne gyűjteni az összes tulajdonság nevét.

Cs. F.: Honnan gyűjtötték a tulajdonságjelölő szavakat? Gondolom, nem úgy készült a szótár, hogy bezárkóztak egy szobába üres papírlapokkal és néhány jól kihegyezett ceruzával.

D. J.: A szótár készítéséhez több mint három éve kezdtünk hozzá. Először A magyar nyelv értelmező szótárának 7 kötetét böngésztük végig. Aztán a TINTA Könyvkiadó Idegenszó-tárát céduláztuk ki. De végignéztük a Pedagógiai lexikon négy kötetét, és még számos lexikont és kisebb-nagyobb szótárt. Ezenkívül több, napjainkban kiadott pszichológiai folyóiratból gyűjtöttünk gyakori és közismert kifejezéseket. Például egy ilyen folyóiratból került be a szótárba az IQ-harcos szó.

Cs. F.: Egy embert annyi minden jellemezhet: sovány, fiatal, asztalos, főnök, okos, náthás, szegény, evangélikus, házas, magyar stb. Ezek a szavak mintha nem mind egyforma súlyúak lennének. Ezek közül melyek vannak benne a Tulajdonságszótárban?

K. G.: A munka elején mindenféle tulajdonságot jelölő szót gyűjtöttünk, aztán a szerkesztés során szigorúan rostáltunk az összegyűjtött anyagból. A válogatás szempontjait pontosan leírtuk az Előszóban. Nem kerültek be a szótárba többek között a nemzeti hovatartozásra utaló szavak (magyar, szlovák), a ruházatra, viseletre utaló kifejezések (cilinderes, gatyás), a politikai meggyőződést jelző szavak (centralista, liberális), illetve a foglalkozásnevek (fodrász, építész).

Cs. F.: Milyen külföldi és hazai előzményre támaszkodhattak?

D. J.: Nem ismerünk sem külföldi, sem hazai hasonló szótári előzményt. A pszichológiában viszont több kutatás során igyekeztek összegyűjteni a belső tulajdonságokat, hogy ezeket néhány alapvető személyiségvonás mentén csoportosítsák. Az 1990-es években igen népszerű Big Five-modell a következő 5 vonásra vezeti vissza a tulajdonságokat: extraverzió, barátságosság, lelkiismeretesség, emocionalitás és intellektus. Az ilyen kutatásoknak az eredményeit azonban nem tudtuk felhasználni.

Cs. F.: A nyelvművelők első számú figyelmeztetése, hogy kerülni illik az idegen szavakat. Például ne azt mondjuk, hogy optimista, hanem azt, hogy derűlátó; ne használjuk azt a szót, hogy labilis, hanem mondjuk azt, hogy ingatag. A szótárban benne vannak az idegen szavak is?

K. G.: A szótár szerkesztői a nyelvet írják le. Nyelvünkben pedig itt vannak – akár tetszik, akár nem – az idegen szavak is. Ezért szótárunk tartalmazza az idegen tulajdonságneveket is. Mondhatjuk, hogy a Tulajdonságszótár kínálati szótár, amely például egy író ember számára felkínálja a szavakat, melyek közül saját nyelvérzéke, ízlése szerint választhat. No és a Tulajdonságszótár értelmező szótári funkciót is betölt, tehát egy-egy ritkább, homályos jelentésű szónak megtaláljuk benne a pontos jelentését. Megnézhetjük, kire mondhatjuk, hogy hedonista, lakonikus, nímand, prűd vagy éppen parafenomén.

Cs. F.: Említette, hogy mostanában keletkezett szavak is vannak a szótárban. A régiekhez hogyan viszonyultak?

D. J.: Célunk az volt, hogy segítséget nyújtsunk a régi magyar irodalom olvasóinak is, ezért felvettünk elavult tulajdonságneveket is. Ezeket a szó mellett a régies minősítéssel jelöltük meg. Például alamizsnás, bájdús, balog, galamblelkű, körmös, kufárlelkű és széplélek.

Cs. F.: Régen a magyar nyelv nem volt olyan egységes, mint napjainkban. Egyes tájegységeken nemcsak más hangokat ejtettek, de sokszor különböző szavakat is használtak. Ezeket a tájnyelvi kifejezéseket is felvették a Tulajdonságszótárba?

K. G.: Forrásaink között voltak tájszótárak is, gyűjtöttük a tájszavakat is. A szótár végső változatába is bekerültek. Úgy gondoltuk, fontos bemutatnunk nyelvünk gazdagságát, változatosságát. Nem beszélve arról, hogy a tájszavak igen sok esetben nagyon szemléletesek, képszerűek. A szótárban megtalálhatók a csajbókos, durák, fészekfentő, futrinka, kortyondi stb. szavak is.

Cs. F.: Honnan erednek az emberi tulajdonságok nevei?

K. G.: A szavak eredetével az etimológiai szótárak foglalkoznak részletesen, de a szerkesztés során felfigyeltünk arra, hogy igen sok tulajdonság nevében megbújik valamely emberi testrész neve. Például a kéz szavunk az alapja az aranykezű, bőkezű, enyveskezű, gyengekezű, kétbalkezes, kezes és a vaskezű szavaknak. De a fej, a láb szó is sok tulajdonságszóba beépült. Ugyanakkor igen sok mindennapi közszó metaforikus, átvitt szóhasználatban tulajdonságszóvá vált. Ilyen szavak a deszka, disznó, kóró, nyuszi, savanyú stb.

Cs. F.: Az alcím szerint a tulajdonságok ellentétét is megadja a szótár. Miért gondolták, hogy ez szükséges?

D. J.: Ha jellemezni szeretnénk valakit, gyakran előfordul, hogy egy tulajdonság hiányával ragadjuk meg a lényeget: nem egy észlény, nem valami szép stb. Ezért fontosnak tartottuk, hogy ahol lehet, megadjuk egy-egy tulajdonság ellentétét, idegen szóval antonimáját is. Mivel Temesi Viola a Magyar ellentétszótárban már feltérképezte ellentétes jelentésű szavaink hálóját, elsősorban ebből a kiadványból merítettünk. Természetesen sok-sok érdekességre is felfigyeltünk. Hogy egy egyszerű esetet említsek: sok szavunknak több irányból is lehetnek ellentétei, például a középkorú szónak egyrészről ellentétei az idős, öreg szavak, másrészről ugyancsak ellentétei az ifjú és a fiatal kifejezések is.

Cs. F.: A Tulajdonságszótár végén fogalomköri csoportosításban is közreadják a szavakat, például együtt látjuk a derűs, jókedvű, örömittas kifejezéseket. A kötet így akár rokon értelmű szótárként is használható.

K. G.: A szótár végén található harmincoldalas fogalomköri mutató valóban használható szinonimaszótárként is, ha valakit változatos jelzőkkel szeretnénk jellemezni. De ennél sokkal izgalmasabb olvasgatni, mely kifejezések kerültek egymás mellé. A magyar szavak által igen finom rajzolatú térkép tárul elénk az emberről. A fogalomköri csoportosítás összeállításán nagyon hosszasan kellett gondolkodnunk, a legnehezebb annak a vázrendszernek a kitalálása volt, amire aztán felaggattuk a szavakat. Végül ennek a váznak 11 nagyobb és 194 kisebb ágát határoztuk meg, és ezekre fűztük fel a szótár 3150 tulajdonságszavát.

Cs. F.: Az elmúlt két évtizedben a nyelvészet izgalmas területévé vált a gendernyelvészet, amely a férfiak és a nők különböző nyelvhasználatával foglalkozik. A személyiségleíró szavak mit mutatnak ezen a téren?

D. J.: Döbbenetes volt, ahogy többször is szembesültünk azzal, hogy a tulajdonságok igen nagy részébe mélyen kódolva van, hogy leginkább férfiakra vagy nőkre mondhatjuk.

K. G.: Például a gáláns, papucs, piperkőc szavakat többnyire férfiakat, míg a hajadon, kecses és szingli főleg nőket leíró tulajdonságok. A Tulajdonságszótár természetesen minden esetben feltünteti azt a megszorítást, hogy kikre vonatkoztathatjuk az adott szót. De a csak nőkre vagy férfiakra mondható szavak mellett van egy sor olyan kifejezés is, amelyekkel leginkább gyerekeket jellemezhetünk, például ördögfióka, szobatiszta, taknyos, tökmag.

Cs. F.: Hogy foglalnák össze a Tulajdonságszótár összeállítása során szerzett tapasztalataikat?

K. G.: Az anyaggyűjtés és a szerkesztés folyamatában előttünk is csak lassan bontakozott ki a magyar nyelv ilyen irányú gazdagsága. Ezzel a gazdagsággal minden magyar beszélőnek élnie kell. Van szavunk bőven, de mielőtt másokat kemény szavakkal illetünk, gondoljunk arra, igaz-e, amit mondani szeretnénk, és dicséretünkhöz vagy korholásunkhoz nem illik-e jobban egy másik szó.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top