Mindennapossá váló kilakoltatásokról, tüntető embertömegekről, a tanyavilágban fillérekből tengődőkről, vagyis továbbra is a kis magyar tragédiákról mesélnek a magyar sajtófotó képei a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.
Az első szembetűnő változás a korábbi évekhez képest a fotók szokatlan elrendezése: a falakon nem egyesével, önállóan lógnak a képek, hanem hatalmas papírtekercsekre kinyomtatva nézhetjük őket, amely számunkra egy kicsit zavaró. Noha ezzel a módszerrel a sajtófotókat próbálták minél inkább eredeti, céljuknak megfelelő környezetben bemutatni, néhol mégis az az érzésünk, hogy a képek agyonnyomják egymást, és több teret kívánnának.
Az elmúlt évekhez képest azonban valami nem változott, megmaradtak ugyanis a súlyos témák:
A mi házunk is csillagos ház volt, ide születtem és ide jöttem vissza az ostrom után, minden romokban volt. Egyedül maradtam, anyámat deportálták, rokonaimat megölték. De itt lakom azóta is.
– olvashatjuk Bődey János (Index) Visszatérés a csillagos házakba című az Emberábrázolás – portré (sorozat) kategória nyertes sorozatának egyik képaláját, amelyeken a szereplők visszamentek az egykor családjuk számára kijelölt csillagos házakba, és ott mesélték el emlékeiket a fotóriporternek.
Bődey kapta emellett az Emberábrázolás – (egyedi) kategóriában a 3. helyezést is, az elveszettnek hitt Berény Róbert-festményt és felfedezőjét Barki Gergely művészettörténészt megörökítő portréjáért, továbbá a fogyatékosokat gondozó gödi Topházról szóló Akiket mindenhonnan kitaszít a rendszer című sorozatát is kiállították.
Megrázó képanyagokból akad itt még bőven, például Csudai Sándor (Magyar Hírlap) díjnyertes fotói az ukrajnai tüntetésekről, Hajdú D. András (szabadúszó) a Svájcba költöző miskolci romákat bemutató Menedékkérők című sorozata vagy Móricz-Sabján Simon (Népszabadság) Sárvidék című képriportja.
Utóbbit több okból is kiemelnénk: egyrészt az itthoni sajtófotón társadalomábrázolás, dokumentarista kategóriában 2. helyezést elért anyag, a rangos China International Press Photo Contest-en, Daily Life-Stories kategóriában viszont nemrég megkapta az első díjat.
Másrészt pedig úgy érezzük, hogy a tíz fotóból álló sorozat tökéletes leképzése a mai magyar viszonyoknak, szimbolikusan minden megjelenik, amely társadalmunkat, (és nemcsak a peremvidéken élőket) jellemzi: a 45 ezer forintos rokkantnyugdíjból tengődő idős bácsi, a rozzant biciklijüket a sáros gátszakaszon kimerülten toló anya és lánya, valamint a félig széttépett bárányt csócsáló pásztorkutya. A képekről eszünkbe jut a Kiscsillag Ollé, ollé című számának szövege is: „Jönnek a nyugdíjas bácsik, a fogatlan ország, a megszomorítottak / Szerencsére senki nem aláz meg senkit / Mert a tömegek de nyugodtak / 2084-ben, mint addig minden évben Ákos után tűzijáték / A szögesdróton túl is megy a műsor, úgyis /Hogy minden perc ajándék / Ezeknek ott.”
Móricz-Sabján Simon Netadó tüntetés című képét egyébként Escher Károly-díjjal is jutalmaztak, de Huszti István (Index) ugyanezt a témát feldolgozó Sorozat című anyaga is bekerült a válogatásba, a Képriport (sorozat) kategória 3. helyezettjeként. Úgy érezzük ezen a ponton muszáj megemlítenünk Veres Viktor (Mediaworks) Orbán Viktort ábrázoló Bálvány című képét is, amely az Emberábrázolás – portré (egyedi) kategória nyertese lett. A szerző másik képe, az Enni vagy nem lenni című fotó a társadalomábrázolás, dokumentarista kategória 3. díját kapta.
Derűre tehát semmi okunk, cserébe viszont kínunkban félmosolyra görbül a szánk a humor kategória anyagait nézegetve, például amikor Botos Tamás (444.hu) tragikomikus, Lázár János Makón című képébe botlunk, vagy M. Schmidt János Zavarban című díjnyertes munkáját nézzük, ahol a takarítónő felettébb megalázó helyzetét örökítette meg a fotóriporter: egy fiatal nő, aki egy éjszakai szórakozóhely férfi mosdóját kénytelen takarítani, miközben a pasik a piszoárok felett, szorosan egymás mellett sorakozva könnyítenek magukon. A kép számunkra a mai nő férfiaknak való kiszolgáltatottságát, a rosszul fizetett, nehéz fizikai munkakörökbe való belekényszerülését és a patriarchális társadalmat is egyszerre szimbolizálja.
Az idei pályázat során az utolsó forduló kivételével az interneten is nyilvános zsűrizés zajlott január 16. és 18. között. A zsűri elnöke a Panos Pictures igazgatója Adrian Evans volt, mellette az AFP Photo főszerkesztője Eric Baradat, a Bloomberg Finance fotográfusa Bócsi Krisztián, a fotótörténész, kurátor Marián Pauer, valamint a Népszabadság fotóriportere, Reviczky Zsolt bírálta el a beküldött képeket: idén 243 fotográfus 2738 pályázattal, összesen 7164 képpel nevezett.
A kiállítás a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban március 20. és május 17. között látogatható.
